Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE HÉTSZÁZ ÉVE EGYÜTT EURÓPA SZÍVÉBEN - A VISEGRÁDI ORSZÁGOK POLITIKAI ÉS SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az 1335-re visszavezethető visegrádi együttműködés modern kori újjáalakításában történelmi szerep fűződik a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök, Antall József nevéhez. A Visegrádi Nyilatkozat 1991-es aláírását követően a visegrádi csoport előbb három, majd négy országának (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) iparjogvédelmi társhivatalai is szoros együttműködésbe kezdtek - ebben a magyar hivatal kezdeményező szerepet vállalt. A közös munka fő célja kezdetben az EU-csatlakozásra való felkészülés volt, ezt a nemzetközi és regionális szinten felmerülő szellemitulajdonvédelmi kérdések megvitatása váltotta fel, s a közeli jövőben pedig újabb mérföldkőhöz ér. A szabadalmi hatóságok vezetői (Alicja Adamczak, Bendzsel Miklós, L'ubos Knoth és Josef Kratochvíl) 2015. február 26-án Pozsonyban írták alá a Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) létrehozásáról szóló megállapodást. A VSZI kormányközi szervezetként jön létre, budapesti központtal, létrehozásának célja, 7 és kelet-európai régióban. A VSZI - a közép- és kelet-európai régió nemzetközi kutatási és elővizsgálat! szerveként - az eddigieknél előnyösebb feltételekkel teszi majd lehetővé a régió feltalálói és vállalkozásai számára a PCT rendszerének igénybevételét. A „visegrádi négyek" Pannonhalmán tartott konferen dójának résztvevői 2013. június 4-én Ezt mindenekelőtt a jelenleginél kedvezőbb nyelvhasználati szabályokkal éri el. Azok között a nyelvek között, amelyeken a VSZI a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot elvégzi, az angol mellett bizonyosan szerepelni fog minden részt vevő ország hivatalos nyelve (vagyis a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák) is. E nyelvek közül a bejelentő szabadon választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. A VSZI tehát a nemzetközi kutatást és az elővizsgálatot magyar nyelven is lefolytathatja, lehetőséget biztosítva ezzel a régióban élő magyar ajkú bejelentők számára, hogy az oltalom megszerzésére irányuló eljárás nemzetközi szakaszában anyanyelvükön eljárva szerezzenek szabadalmi oltalmat akár valamennyi PCT-tagállamban. A VSZI emellett a földrajzi közelség előnyét is kínálja a személyes kapcsolatot és konzultációt igénylő bejelentők - különösen az egyéni feltalálók, továbbá a kis- és középvállalkozók - számára; a részt vevő országok nemzeti hatóságainál elkészíttetett nemzeti kutatási jelentések felhasználása esetén pedig díj kedvezményt biztosít majd a PCT rendszerébe való belépésre. A megállapodás hazai végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala gondoskodik; az ehhez szükséges személyi, dokumentációs és egyéb tárgyi feltételek a hivatalnál rendelkezésre állnak. 146
