Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
EGY HIVATÁS 120 ÉVE elutasító álláspontját. Az első egységes hatályú európai szabadalmakat várhatóan egykét éven belül adhatja meg az európai hivatal, amint sikerül a minimálisan szükséges számú (legalább 13) tagállamnak összeegyeztetnie a saját nemzeti szabályozásával a rendkívül összetett, ám a jogszerzőknek igen előnyös új rendszer sajátosságait. A bevezetendő rendszer számos nyelvi, bíráskodási és képviseleti újdonságot hoz magával, és ezekből kiindulva mind a szabadalmi rendszer tagállami felhasználói, mind a nemzeti hivatalok részére ismeretlen helyzeteket teremt majd. Mindezen okok miatt az innovációs intézményrendszer közös felelőssége, hogy az európai kreatív iparágak és ipari fejlesztők - Lisszabontól Budapestig - világpiaci versenyképességük növelése érdekében a lehető leghatékonyabban alkalmazzák az egységes szabadalmi oltalmat. À SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS NEMZETKÖZI SZABADALMAZÁSI RENDSZERE ÉS A SZABADALMI SZUPERSZTRÁDA A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) a külföldi szabadalmi jogszerzést megkönnyítő nemzetközi egyezmény. A 2015 végén 148 tagországot számláló szerződésnek Magyarország 1980 óta tagja. A szerződés keretein belül egyetlen nyelven, egy államban benyújtott bejelentéssel kezdeményezhető a szabadalmi eljárás akár az összes szerződő államra kiterjedően. A bejelentés egyenértékű a nemzeti (vagy regionális) szabadalmi bejelentésekkel azokban a szerződő államokban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésben megjelölt (vagy amelyek egy regionális szerződés, pél-A Szabadalmi Együ ttm űködési Szerződés nemzetközi szabadalmazási rendszerén belül a „szabadalmi szupersztráda " programban részt dául az Európai Szabadalmi Egyezmény tagjai). A PCT alapján a szabadalmi engedélyezési eljárás két szakaszra bomlik. Az eljárás első, nemzetközi szakaszában a bejelentő által - bizonyos keretek között szabadon - kiválasztott nemzetközi szabadalmi kutatási és elővizsgálati szerv kutatási jelentést és kérelemre elővizsgálati jelentést készít, valamint közzéteszi a bejelentést. Az egyes eljárási lépésekért fizetendő díjak jelentősen alacsonyabbak, mintha minden országban külön igényelnék az oltalmat. A bejelentő annak eldöntésére is időt nyer, hogy mely országokban igényeljen szabadalmat, valamint arra is, hogy az egyes országokban szükséges előkészületeket (piackutatás, fordítás, helyi képviselő megbízása stb.) elvégezze. Ehhez a nemzetközi kutatási jelentés és a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékes segítséget ad. vevő országok Az eljárás második szakasza, a nemzeti szakasz, a bejelentő kezdeményezésére a megjelölt nemzeti hivatalok előtt folyik, amelyek saját országuk nemzeti jogszabályai alapján bírálják el a bejelentést. Ez egyben azt is jelenti, hogy a PCT sem hoz létre „világszabadalmat" - ugyanis a Föld valamennyi országára kiterjedő szabadalmi oltalom nem létezik. Az egész világra kiterjedő egységes szabadalomhoz a PCT- rendszer és az úgynevezett szabadalmi szupersztráda (Patent Prosecution Highway, PPH) áll a legközelebb. A PPH a világ számos szabadalmi hatósága között fennálló két- és többoldalú megállapodásokon alapuló rendszer, amelynek lényege, hogy megtakaríthatóvá teszi a hivatalok párhuzamos munkáját a több országban is folyamatban lévő szabadalmi bejelentések esetén. Ha ugyanis az egyik állam hatósága szabadalmazhatónak ítéli meg a találmányt, a bejelentő a másik országban a bejelentés gyorsított elbírálását kérheti. Természetesen egy külföldi hatóság döntése nem lehet kötelező más országok hivatalaira nézve, de a munkát egyszerűsíti és gyorsítja az eredmények megosztása. 144
