Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 A bíróság tevékenységének biztatóan gyors, a távbeszélő- és a postaszolgáltatást is megelőző újjászerveződése azonban nem sokáig adhatott okot az elégedettségre. A novemberben megtartott - és hosszú ideig az utolsó demokratikus - választásokat követően megindult a balra tolódás, amely alig néhány év alatt a kommunista hatalomátvételbe torkollott, s iparjogvédelmi jogunk fejlődésének korábbi ívét is megtörte. 1947-48 folyamán mindennek ellenére lendületet vett a háború miatt megszakadt jogi-szakmai diskurzus, újbóli figyelem irányult a szabadalmi jog megoldásra váró kérdéseire. A jogirodalmi források szerzői, akik a háború előtti polgári hagyományok szinte párhuzamos valóságában látszottak elmerülni, egyebek mellett azt sürgették, hogy a Szabadalmi Bíróság műszaki bírái is minél nagyobb számban szerezzenek jogi, de legalábbis szabadalmi ügyvivői képesítést. Abban is határozott és a fennmaradt publikációk alapján a többség által osztott szakmai álláspont alakult ki, hogy a lehető leghamarabb szükséges volna a Szabadalmi Bíróság hatáskörének kiterjesztése a szabadalombitorlási perekre. Míg ugyanis a szabadalomengedélyezési eljárás az európai szakmai közönség által is kiválónak elismert színvonalon működő Szabadalmi Bíróság előtt zajlott, addig az általános perjogi szabályok szerint bármely járásbíróságon indíthattak bitorlási pert a szabadalomtulajdonosok - ahol viszont gyakran hiányzott a speciális műszaki szakértelem. A megszólaló jogtudósok mind egyetértettek abban, hogy a jogbiztonság érdekében előnyös lenne megszüntetni a fórumok elkülönülését. Sajnos, a szerves jogfejlődésnek ezt a nagy potenciált rejtő törekvését - amely megvalósulása esetén az iparjogvédelmi jogi szaktudás páratlan centrumát hozhatta volna létre - a politikai változások elsodorták. A kommunista fordulat éve, az 1948. évi hatalomátvétel az iparjogvédelem területén is jelentős átrendeződést hozott. Májusban, nem sokkal a száz főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek államosítása után a kormány megszüntette a kereskedelmi és iparkamarákat, mint - a hivatalos indokolás szerint - a szocializmus felé haladó úton a kapitalizmus idejétmúlt intézményeit. A védjegyek és ipari (mai szóval formatervezési) minták lajstromozásának hatásköre a megszüntetett köztestületektől a Szabadalmi Bírósághoz került. A gazdaságpolitika tényleges irányítása mindeközben fokozatosan átcsúszott az 1945-ben létrehozott Gazdasági Főtanács - és erősen kommunista befolyásoltságú titkársága - kezébe. A szabadalmi jogot érintő első intézkedésként a Gazdasági Főtanács 1948-ban elrendelte a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság felállítását. A formálisan egy évvel később, kormányintézkedéssel létrehozott testület feladata volt afelett őrködni, hogy a találmányok és gyártási titkok kizárólag a magyar gazdasági élet felvirágoztatására legyenek felhasználhatók. 107 A Flora szappan plakátja
