Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
A SZABADALMI HATÓSÁGI FUNKCIÓK ALAKVÁLTOZÁSAI ÉS ELJÁRÁSRENDJE, 1896-1949 amely eltörölte a jogi végzettséghez kötést, és elegendőnek tartotta a műszaki képesítést. Az 1920. évi reform alkalmával egyenjogúsították a műszaki képesítésű bírákat, hiszen ettől kezdve a jogi végzettség nélkül is betölthető lett az elnöki pozíció. Ennek következtében a tárgyalt korszakban, 1920 és 1949 között Pompéry Elemér, Schilling Zoltán és Kőrös László személyében csak mérnöki végzettségű elnökökkel találkozunk. A Műegyetem által kiadott huszadik mérnöki diploma Pompéry Eleméré volt A HIVATAL ÁLTAL LEFOLYTATOTT ELJÁRÁSOK 1896 ÉS 1950 KÖZÖTT 1950-ig a hivatal az engedélyezési eljárások mellett a megsemmisítési, a megállapítási, a megvonási pereket és a kényszerengedély megadása iránt indított eljárásokat is lefolytatta. Az engedélyezési eljárások számukat tekintve jóval meghaladták a többi eljárást, azonban az utóbbiaknak is megvolt a maguk jelentősége. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy - a mai megoldástól eltérően - a hivatal nem vizsgálhatta az újdonságot, csak akkor, ha felszólalás keretében azt kifejezetten vitatták. így előfordulhatott olyan eset, amikor a versenytársak a felszólalási határidő lejárta után figyeltek fel egy bejelentésre, de ilyenkor már csak megsemmisítési perben vitathatták a bejelentés tárgyának szabadalmazhatóságát. 1O1
