Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
még az is, hogy amíg azoknál a szénnek a telepre való szállítása bizonyos körülményességgel történik, addig az a kelenföldi telepre a jól kiépített iparvágányhálózat következtében — amely kevéssé lakott területeket érint — minden nehézség nélkül eszközölhető még akkor is, ha a szénmennyiség a napi 100-120 vagont elérné és emellett rendelkezésre áll erre a célra a Duna közelsége folytán a természetes vízi út is. Az említett szempontok közül az áramrendszer megfelelő volta és a bővítés végrehajtásának lehetősége már egymagukban is eldöntötték, hogy a fejlesztésnek a kelenföldi telepen kell történnie. A többi szempontok e döntésnek a helyességét még csak jobban alátámasztották és egyúttal elhárították a megoldásnak azt a lehetőségét is, hogy a kelenföldi telep bővítése helyett a főváros más helyén új telep építtessék. Nem lett volna célszerű ugyanis a főváros áramfogyasztását elaprózott telepekre bízni, mert az csak a termelés gazdaságosságának a rovására mehetett volna, azonkívül, hogy az áramszükséglet normális növekedése mellett még a teljes bővítésnek a kelenföldi telepen való végrehajtása esetén is számítani lehetett egy új telepnek belátható időn belül való felállítására. Számítani lehetett erre különösen abban az esetben, ha — amint az akkoriban terveztetett — a főváros teljes, tehát világítási, erőátviteli és közlekedési áramszükségletét is Műveinknek kellett volna szolgáltatnia. Elhatároztatott tehát a fenti szempontok alapján, hogy a bővítés végrehajtásának a kelenföldi telepen kell történnie. Ezen elhatározás után dönteni kellett azokban a kérdésekben, amelyek a bővítés miként való végrehajtásával kapcsolatban felmerültek, dönteni kellett tehát a következő kérdésekben : milyen mértékben bővíttessék a kelenföldi telep, mekkora legyen az egyes gépegységek teljesítménye, milyen nagy legyen a kazánnyomás, a túlhevítési hőfok és az egyes kazánok teljesítménye és végül mekkora legyen a generátorfeszültség. A kelenföldi telep kiépítendő teljesítményének meghatározásánál abból kellett kiindulnunk, hogy milyen szerepkör vár a kelenföldi telepre. Ezen telepnek kellett átvennie a kevésbbé gazdaságosan működő másik két telep terhelését és ezenkívül ennek a telepnek kellett ellátnia a főváros mindinkább növekvő áramszükségletét is. A 44. számú ábra saját telepeink és a velük kapcsolatban levő idegen áramfejlesztőtelepek általunk igénybevett összesített maximális terheléseit tünteti fel, de feltünteti egyúttal azokat a legnagyobb teljesítményeket is, amelyeket az áramszükséglet zavartalan további fejlődése alapján az egyes években várnunk lehetett volna. A várható igénybevétel alapján a kelenföldi telep 100.000 kW-tal való bővítése határoztatott el éspedig olymódon, hogy a teljes kiépítésnek az 1930-31. években kellett volna befejeződnie. Ebben az esetben a kelenföldi telep teljesítménye a növekvő áramszükséglettel szemben rövid időre tartalékot is nyújtott volna. A bővíEierkW 110 100 90 90 70 60 f0 40 30 20 10 1920 1921 1922 44. ábra. Az évi összesített maximális terhelés változása. A szaggatott vonal a számított, a folytonos vonal a tényleges értékeket tünteti fel. 76
