Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
45. ábra. A kelenföldi áramfejlesztőtelep. tésnek ez a menete a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ugyanezen időben nagy teljesítménnyel megépült bánhidai áramfejlesztőtelepének a főváros áramellátásába való bekapcsolódása, továbbá az időközben bekövetkezett, de előre nem látható gazdasági pangás és visszaesés miatt lelassudott és csak az 1934. évben ér véget. A 100.000 kW összteljesítmény mellett az egyes gépek teljesítményét 25.000 kW-ban választottuk meg. Nem dönthettünk túlságosan kicsiny gépteljesítmény mellett a nagyobb üzemköltség, nagyra kiadódó alapterület, tehát a drága fajlagos beruházási költségek miatt, de nem választhattunk túlságosan nagy gépteljesítményt sem, mert ez esetben nemcsak a mindenkori igénybevétel nagyságához való gazdaságos alkalmazkodás, hanem a tartalék kérdése is nehézséget okozott volna. Tekintetbe kellett itt vennünk még azt is, hogy hazai gyáraink milyen teljesítményű gépegységek előállítását vállalhatják veszélyes kockázat nélkül, mert áramfejlesztő berendezéseinknek üzembiztonságát mindenek fölött való szempontnak tartottuk. Ezen irányelvek mellett a külföldi tanulságokat is tekintetbe vettük. A kazánnyomás és túlhevítési hőfok megválasztása tekintetében a gőzturbina hatásfokának a lehetőséghez képest való fokozása azt kívánja, hogy a nyomás és a túlhevítési hőfok minél magasabb legyen. A kazánnyomás emelésének azonban bizonyos fokon túl gazdasági szempontok állítanak korlátot, a túlhevítési hőfok növelésének végső határát pedig az anyagszilárdság követelményei szabják meg. Gazdaságossági számításaink és külföldi tapasztalatok alapján a kazánnyomást 38 att-ban választottuk meg, a túlhevítési 77
