Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Az áramszolgáltatás fejlődése a kelenföldi telep létesítése és a magánvállalatok megváltása után
Törekvéseink megvalósítása céljából különböző intézkedéseket kellett végrehajtanunk, így az üzemnyomás a II. számú kazánházban az addigi 12-5 att-ról 13 att-ra emeltetett, majd ugyanezen kazánház kazánjai felszereltettek önműködő füstgázelemző készülékkel, huzatmérőkkel, valamint gőz- és vízmérő órákkal is. Ezek segélyével, valamint a tetszés szerint beépíthető pirométerek segítségével hosszas kísérletezések és mérések útján eléretett, hogy azok az 500 m2 fűtőfelületű kazánok, amelyek az átvételi kísérletek szerint mindössze 18 kg gőzt voltak képesek termelni, 26-27 kg gőzt adtak in2-ként. E mellett egy szabályozószelep közbeiktatásával összeköttetett a 13 att-s túlhevített gőzzel dolgozó II. számú kazánház és a 11-5 att-s telített gőzzel dolgozó I. számú kazánház csővezetéke, amely összekötésnek eredményeképen mindkét kazánház együtt dolgozhatott és egymásnak kölcsönösen tartalékul szolgálhatott. Ezeknek és más hasonló kisebb műveleteknek az lett az eredménye, hogy míg a kísérlet előtt 18.000 kW körüli teljesítmény viteléhez 25 kazán volt üzembentartandó és tartalékul mindössze egy kazán állott rendelkezésre — a két Steinmüller kazánt nem számítva — addig az összekötés és egyéb műveletek után ugyanezen terhelés vitelére 19 kazán volt elegendő és a többi kazán tartalékul állhatott. A gépházakban gazdaságosítási törekvéseink csupán arra szorítkozhattak, hogy a lehetőséghez képest a gazdaságosabb gépek vigyék az üzemet a legelőnyösebb megterhelés mellett, minthogy a gépek hatásfokviszonyai olyan adottságok voltak, amelyeken változtatni nem állott módunkban. 54 32. ábra. A Csáky-utcai telep hőgazdasági diagrammja 1927-ben.
