Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - 30 kV-os transzformátorállomások
ban arra, hogy e hálózat hurkolttá való építése következtében a jövőben, mint ilyen fog üzemben tartatni, az említett relék helyébe distanciarelék szereltettek fel. A 10 kV-os elosztókábelek, valamint a transzformátorok túláramvédelme továbbra is az eddigi módon fog történni. A 30 kV-os hálózaton fellépő földzárlatok jelzésére és a földzárlatos kábel kiválasztására különleges földzárlatreléket használunk. A 10 kV-os hálózaton történt földzárlatot egyszerű földzárlatrelékkel kapcsolt voltmérők mutatják. A földzárlat fellépésekor fény- és hangjelzés hívja fel a figyelmet a történt változásra, azonban a földzárlatos szakasz lekapcso121. ábra. A Markó-utcai állomás vezényló'terme. lása nem történik meg önműködőleg, minthogy az a berendezésekre nem jelent oly fokú veszélyeztetést, mint egy rövidzárlat és ezért elegendő idő áll rendelkezésre a kezelőszemélyzet beavatkozására. A transzformátorok védelmére a túláramreléken kívül távhőmérők és elektromos érintkezést adó hőmérők szolgálnak. A távhőmérők segítségével a kezelőszemélyzet mindenkor ellenőrizheti a transzformátorok hőfokát és így esetleges leterhelésükre a szükséges intézkedéseket idejében megteheti. Az elektromos érintkezést adó hőmérők a transzformátor veszélyes hőmérsékletének túllépése esetén kürtjelzéssel figyelmeztetik a kezelőszemélyzetet. A vezénylőteremnek, illetve a relétérnek a kapcsolóberendezés egyes készülékeivel való összekötésére páncélozott kisfeszültségű kábelek szolgálnak, amelyeknek áttekinthető szerelése nagyban hozzájárul a berendezés üzembiztonságának növeléséhez. A kezelőszemélyzet életbiztonságának védelmére az összes nagyfeszültségű cellák korláttal, illetve ráccsal zárattak el, míg a kézzel elérhető alkatrészek bőségesen méretezett /77
