Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - 30 kV-os transzformátorállomások
veszteséggel történjék. Evégből a kelenföldi áramfejlesztőtelepről, valamint a bánhidai teleppel kapcsolatot létesítő Kárpát-utcai transzformátorállomásról 10 kV-os feszültséggel gazdaságosan el nem látható területeket megfelelő nagyságú körzetekre osztottuk. E körzetek »terhelési« központja lett volna a legmegfelelőbb hely az áramelosztási veszteségek lehető csökkentése céljából. A második szempont a transzformátorállomásoknak oly helyeken való megépítését kívánta, ahol a kapcsolat a már meglévő hálózattal legkönnyebben volt létesíthető. Figyelembe kellett venni ezenkívül a városfejlődés és az áramfogyasztás valószínű alakulását és más kisebb jelentőségű, de a hely megválasztásánál szintén számításba jövő tényezőket is. A transzformátorállomások nemcsak a 30 kV feszültséggel odaérkező energiát alakítják 10, illetve 5 kV feszültségűvé és osztják szét körzetük hálózatába, hanem egyúttal a 30 kV-os hálózatnak csomópontjait is képezik. Ezért, valamint nagy teljesítményük miatt bennük állandó felügyelet végzi üzemük ellenőrzését. Az állomásokba befutó 30 kV-os kábelek egyeres végelzárókban végződnek, amelyek a kábelfolyosóban vannak elhelyezve. A kelenföldi áramfejlesztőtelepről érkezők a rövidzárlati áramok csökkentése céljából fojtótekercsekkel vannak ellátva, míg az állomásokból továbbmenő 30 kV-os kábelekbe ily fojtótekercsek beépítése nem volt szükséges. A kábelvégelzárókból csupasz vörösrézvezetékek vezetik az áramot a fölöttük elhelyezett háromsarkú szakaszkapcsolókon, a már említett fojtótekercseken, nagyteljesítményű olajkapcsolókon, továbbá az olajkapcsolók és a gyüjtősinek közé szerelt kettős háromsarkú szakaszkapcsolókon keresztül a kettős gyiijtősínrendszerre. Az elmenő 30 kV-os kábelek kapcsolatát a sínekkel ugyanilyen kapcsolószervek létesítik, azonban fojtótekercsek nélkül. 166 1 » • • • If y y y ^ * y ? ïTï 116. ábra. A Hungária-körúti transzformátorállomás kapcsolási vázlata.
