Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
az oldási folyamat bizonyos időhöz is van kötve, e buborékok közvetlenül a szivattyú után még megvannak és mechanikai úton kifajtázhatók. A gázok folyadékokban való oldásának törvényén alapszik az elsőízben telepünkön alkalmazott gázmentes kazántápláló berendezés, amely egyrészt a közvetlenül a csapadékvízszivattyú utáni vezetékszakaszba iktatott fajtázó edényből, az úgynevezett buborék- tartányból áll, másrészt a táptartányon alkalmazott oly berendezésekből, amelyek segélyével a táptartány vízszíne fölött egy állandó dinamikus gőzpárna tartható fenn a levegő és a tápvíz érintkezésének — és így a légelnyelés lehetőségének — meggátlására. E rendszernél a gőzpárna állandó, hőveszteség nélküli cseréjét az biztosítja, hogy a távozó párnagőz lecsapatását a tartányba visszaérkező tápvíz végzi. Ezzel kapcsolatban 98. ábra. A korróziómentes tápvízellátás elvi vázlata. 1 Kazán. 2 Turbina. 3 Sűrítő, 4 Csapadékvíz-szivattyú. 5 Buboréktartány. 6 Tápvíztartány. 7 Segédszivattyú. 8 Párnagőz-hűtö. 9 Párnagőz-vezeték. TO Tápvízszivattyú. a meleg párnagőzcsapadék a táptartányba, a tápvízből melegítés által eltávolított levegő pedig egy légtelenítőn keresztül a szabadba vezettetik. Ezen intézkedések eredményeképen a telep tápvizének 02 tartalma általában 0-1 mg/I alatt marad és ezen érték fölé csakis zavaró körülmények hatása alatt, átmenetileg nőhet. Ezen oxigénmentesítő berendezésnek 12 évvel ezelőtt történt alkalmazása óta a telep gépi berendezésein a korróziónak még nyoma sem állapítható meg, amivel szemben azelőtt a tápvízelőmelegítők teljes csőrendszerét 2 évenkint kellett korrózió miatt kicserélni. Az ásványi eredetű fertőző anyagok éspedig kalcium-, nátrium-, kálium- és magnéziumkarbonátok, szulfátok és kloridok, főleg a kazán-fűtőfelületeket és azok közül is elsősorban a legjobban igénybevett, besugárzott forrcsöveket támadják meg, illetőleg ott kazánkő formájában lerakódnak. Ez elleni védekezésünk abban áll, hogy a tápvíz ásványi szennyeződéseként literenkinti 10 mgr-nál többet nem engedünk meg. A tápvizet ásványi anyagokkal való fertőzés elsősorban a turbinák sűrítőjében érheti, ha a csövek behengerlései nem zárnak pontosan, vagy ha egy cső kilyukad. Az ebből eredő szennyeződések ellenőrzése azon alapszik, hogy a fertőzött tápvíz elektromos vezető- képessége lényegesen eltér a tiszta csapadékvizétől. A csapadékvíz tisztaságát ezért oly galvanométer mutatója jelzi, amelynek áramkörét részben a csapadékvíz alkotja. 147
