Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
A második fertőzési lehetőséget a fent már említett vízveszteség pótlásaként a körfolyamba bekerülő, úgynevezett póttápvíz képezi. Ha a pótlást nem desztillált víz formájában juttatnók a tápvízbe, az rövidesen elvesztené szükséges tisztaságát és ennek következményei múlhatatlanul jelentkeznének. Ezért a póttápvizet elgőzölögtetőkben nyersvízből állítjuk elő. E készülékek fűtésére csőrendszerben áramló túlhevített gőz szolgál. Az itt lecsapódó fűtőgőz, továbbá a nyersvízből fejlődő gőzök — amelyek a póttápvizet alkotják — a táptartányokba jutnak és ott csapatnak le. A tápvízellátást végző berendezések a II. és III. számú kazánházak közötti táplálóházban, mintegy az elosztás súlypontjában nyertek elhelyezést. A turbinákból kilépő csapadékvíz, továbbá a túlhevítők, csővezetékek, armatúrák üzembevétel előtti átfűtéséből és az ezt követő víztelenítésből származó vizek és gőzök, a tápvíz- előmelegítők biztosító szelepeinek működése esetén kiszabadult vizek, a póttápvíz és az egyéb nem fertőző melegvizek felvételére a táptartányok szolgálnak. Ezek száma összesen négy és egyenkint 75 m3, összesen tehát 300 m3 hasznos űrtartalommal bírnak. A táptartányok oly magasságban helyeztettek el, hogy az alattuk levő tápszivattyúkhoz a víz feltétlenül túlnyomással érkezzék, nehogy hioltság keletkezzék, aminek következménye oxigénfertőzés lehet, továbbá nehogy az 50-85°C magas hőfok következtében esetleg gőzfejlődés induljon meg, ami a vízszál elszakadására és üzemzavarra vezethetne. A turbináknak az évszaktól és a terheléstől függően 20-30° C-al kikerülő csapadékvizét, amelyet a generátorok körléghűtője körülbelül 8 fokkal felmelegít, az előbb említett meleg, de nem fertőzött hulladékvizek melegítik fel 50-85° C-ra. 50° C-nál alacsonyabb hőfokot a tápvíznél megengedni nem szabad, mert ha ennél alacsonyabb hőfokú víz kerülne a tápvízmelegítőbe, a füstgázok harmatpontjuk alá hülnének, vízgőztartalmuk egy része kicsapódnék a tápvízelőmelegítő öntöttvas csövein és azokon korróziót okozna. E veszélyt még inkább növeli az, hogy a füstgázok a használt szénfajták összetételének következtében jelentékeny mennyiségű kéndioxidot és kéntrioxidot tartalmaznak. A megcsapolással működő tápvízelőmelegítő berendezés részére három külön tartány szolgál, amelyek a táplálóház legfelső részén vannak felszerelve. Ezekben a nyomás körülbelül 4 att lesz, azaz valamivel több, mint amennyi az előmelegített tápvíz közel 140° C 99. ábra. Táptartányok, fönn a három forróvíztartánnyal. 148
