Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

Az áramszolgáltatás története - Áramszolgáltatás a magánvállalatok idején

A kapcsolótábla a gépteremben magasan kiemelkedő pódiumon nyert elhelyezést, hogy onnan a gépterem könnyen legyen áttekinthető. A kapcsolótábláról voltak kezel­hetők a generátorok feszültségszabályozói, valamint a kapcsoló- és mérőberendezések, továbbá a fázisjelző és szinkronizáló berendezések is. Mint érdekességet említjük meg, hogy a kapcsolótábla bükkfából készült és a mellső oldalára szerelt vezetékek és készülékek csupán porcellán csigákkal voltak elszigetelve. E tábla ú. n. primer kapcsolótábla volt, azaz közvetlenül reá voltak szerelve a gyüjtő­4. ábra. A Váci-úti telep gépháza 1895-ben. sínek és a teljes kapcsolóberendezés, amelynek egyes szervei segédáramkör közbeiktatása nélkül voltak a kapcsolótábláról kezelhetők. A generátoroknak a gyüjtősínekre való kötése higanykapcsolók útján történt. A termelt áram közös gyüjtősínről került a két főkábelbe, amelyek a gépház pince­terében elhelyezett kábelfolyosón keresztül távoztak a telepről. Megszakításukra kizárólag késes kapcsolók szolgáltak. Ugyanitt voltak elhelyezve a gépegységek pár­huzamos kapcsolásához szükséges ellenállások is. A gőzgépek gőzszükségletének fedezésére 4 darab kazán építtetett, amelyek 10 att üzemnyomású telített gőzt termeltek. A kézi tüzelésű, síkrostéllyal ellátott, egyenként 250 in2 fűtőfelületű kazánok közül 2 darab — a Nicholson gépgyár által szállított — Simonis­12

Next

/
Thumbnails
Contents