Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)

A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek

a dobvédelem riasztó berendezései, amelyek a nagy hőfoknak kitett felső mellső kazánlienger hővédelmének sérülése esetén jönnek működésbe és figyelmeztetnek arra, hogy a kazánhengert nagy hőfokú füstgázok érik ;

a tápvízelőmelegítő vizének hőfokát jelző berendezések, amelyek veszedelmesen magas tápvízhőfok fellépésekor fény- és hangjeleket adnak, jelezve, hogy a tápvízelőmelegítőkben a gőzfejlődés veszélye küszöbön áll ;

a lehúzott vízállásmutatók, amelyek a nagy magasságban elhelyezett és így nehezen megfigyelhető vízállásmutatókhoz párhuzamosan kapcsolva a fűtő szemmagasságában a fűtőálláson vannak elhelyezve és amelyekben a vízállást piros folyadék jelzi. Ez tulajdonképen csak kényelmi berendezés, mert egyedül a törvényesen kötelező felső vízállásmutatók mérvadók ;

a szén állását jelző készülékek, amelyek a garatokban a szén esetleges kifogyását fényjelzéssel mutatják ;

a kazánok főkapcsoló tolattyúinak elektromos gyorszáró berendezése, amely csőtörés, vagy egyéb végveszély esetén akár a kazánházból, akár a gépházból gombnyomással üzembehelyezhető és pillanatok alatt zárja a veszélybe jutott kazán főelzárószelepét.

A fentieken kívül nagy gonddal kellett a nagynyomású kazánok gőz- és vízelzáró szerkezeteit kiképezni éspedig avégből, hogy itt tökéletlen elzárások folytán veszteségek ne keletkezhessenek. E célból kettős elzárásokat alkalmaztunk, hogy amennyiben az egyik elzárószelep üzemközben meghibásodnék, a másik szelep a gőz-, vagy vízveszteséget továbbra is megakadályozza és a kazán további iizembentartását lehetővé tegye.

*

A telepen felépített kazánok fejlődésére rendkívül jellemző számok a következők :

Az 1914-ben épült 1. és II. számú, közös tápvízelőmelegítővei bíró Garbe kazánok gőzteljesítménye névleges terhelés mellett 4400 kW-nak felel meg és ehhez szükséges volt összesen 16-9 m homlokzathossz és 270 m2 szorosan vett kazán és tápvízelőmelegítő alapterület, vagyis

1 fm homlokzathosszon termeltetett 260 kW és

1 m2 alapterületen 16-3 kW.

Ezzel szemben az 1930-ban épült DGT kazánoknál, amelyek homlokzathossza a fűtőállás alatt elhelyezett forró légcsatornákkal együtt 13*2 m és alapterülete 220 m2 és amelyeknél a névleges gőzteljesítmény 11.000 kW-nak felel meg, ezen jellemző számok a következőképen alakulnak :

1 fm homlokzathosszon termelhető 835 kW,

1 m2 alapterületen pedig 50 kW.

Csak alig valamivel kedvezőtlenebbek ennél a 4 db. Ganz-Hanomag kazánra vonatkozó adatok, amely kazánok szükséges minimális homlokzathossza 14-6 m és alapterülete 248 m2.

Ezen arányszámok élénken mutatják a kazánok fajlagos teljesítményének növekedését, aminek következménye, hogy ugyanazon teljesítmény elérésére ma viszonylag lényegesen kisebb méretű kazánok és kazánházak szükségesek.

777