Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

73

Iára rakodik, de tökéletes tiszta mesterségesen eddig még elő nem állíttatott.

104) Tulajdoni, aj Jegöcz alakban, mint a gyémántban találtatik nyolcz lapú, többnyire színtelen, átlátszó, ragyogó fényű, s minden testek között legnagyobb keménységgel bíró test, mellynek fajsulya 3, 5. Jegöcztelen állapotában pedig fekete színű, minden szag és íznélküli anyag, melly semmiféle folyadéktól föl nem oldatik.

bj Légmentes térben magányosan a hőség legnagyobb fokát is fölolvadás nélkül kiállja ; de az éleny vagy földköri lég hozzájá- rultával láng nélkül elég. A gyémánt csak igen nagy hőségben, például a durranó lég lángjában ég meg.

ej A növényi, de leginkább az állati szén nagy likacsossága miatt többféle lég és göznemü testeket a légkörből, vagy növényi festékeket, szagokat és némelly sókat a folyadékokból kisebb nagyobb , de mindeneseire tetemes mennyiségben magába szívja, így például egy köb ujjnyi porrá tört állati szén könlegegböl 90, könhalvagsavból 80, kénélecsböl 65, szénsavból 35, élenyböl 9 köb ujjnyit képes elnyelni. Vízgőzbe helyzeti szén abból maga sulyjánál két annyi sulynyit fölszivhat.

105) Használata. A széneny használata igen sokféle.

aj Széneny gyémántalakban, nem tekintvén annak ékesség végett történni szokott alkalmazását, a szerfölötti keménysége miatt üvegtáblák metszésére használtatik.

bj Csaknem minden fekete festékeink szénből készíttetnek.

c) A faszén, és olly kőszén, mellyböl a röpiilékeny részek hőség által kihajtattak, sokféle iparművészeti munkálatokban, hol erős, füstnélküli tűz szükséges, közönségesen kedvelt tüzelő szer.

dj Az érczolvasztó hutákban a faszén nemcsak mint tüzelő, hanem egyszersmind mint igen hathatós szer a fémélegeknek le- élenyezésére használtatik.

ej Fűz- vagy mogyorófának gyengébb ágaiból, vagy kendernek szárából készült szén, lőpor gyártására, mint lényeges rész fordíttatik.

fj Minthogy a növényi festékeket, szagokat, (káfor = cam- phora, és égény = aether szagát kivevén) magához szívja, ezukor- gyárokban a csontokból égetett szén (spodium) a szörp szintelení-