Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

74

tésére jó sikerrel használtatik. — Ha vízzel föleresztett méz, vagy megavasodott zsír, vaj elegendő szénporral főzetik, minden kellemetlen szagától megszabadul. — A poshadt vizek olly szűrő edényen, mellynek üregében kimosott homok, és szénpor egymást fölváltó rétegekben létezik, általszivárogván illatokká lesznek. Ha azon szénpor, melly többszöri használat által minden tisztító erejét elveszté, erős lúgban nehány óráig áztatik, s azután meleg viz által a lugrészeitöl megszabadítatik, előbbi tisztító erejét ismét visz- szanyeri. (Lássd Encyclopaedische Zeitschrift des Gewerbewesens redigirt von Prof. Dr. Hessler 1842. Heft 14; Seite 519i)

106) Vegyületei. Ezek közül legnevezetesebbek azok, mellye- ket élenynyel, könenynyel, és légenynyel képez.

i. §•

Széneny és éleny.

107) Ezen két anyag különféle aránybani egyesüléséből több vegyületek származnak ; itt mi csak a szénsavról, és szénélegröl szólunk.

A.) Szénélegsav = CO, = 276,4.

108) Előjötté. A földköri légben mindenütt, és mindig, ámbár csekély mennyiségben található, mert abban különféle vegyfolya- matok által folytonosan készül. így :

а) Szénenyt foglaló testek égése által, mellyben széneny az élenynyel többnyire szénélegsavvá vegyül.

б) Állatok lélekzése által ; mert az állat vérében létező széneny a tüdőbe szívott földköri lég’ élenyével részint egyesülvén szénsavat képez.

c) Az életmüves testek száraz utoni lepárolgása, pözsgése avagy forradása által ; innét van, hogy nagyobb mennyiségű must forradásakor az egész pincze szénsavval megtelhet.

d) A föld gyomrában véghezmenö vegyészeti folyamatok által; az ekkép’ kifejlett szénélegsav a földalatti üregeket, barlangokat sokszor egészen betölti, a bennök létező vizet savanyú vízzé változtatja, vagy a földrétegek repedésein a légkörbe kiömlik.