Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai

Köz életben az imént elnevezett savak többnyire vagy azon anyagtól, mellyböl clöállítatnak, vagy használatuktól és más tulajdo- niktól szoktak neveztetni; igy könhalvsav = sósav, mivel a kony- hasóbul készíttetik ; légélegsav = válasz-tó viz ; mert általa az ezüst aranytól elválasztható. — Az összetett gyökü savak is csak azon életmű vés állománytól, mellyböl készíttetnek, veszik nevezetüket, és röviden a latin nevük első betűjével, mellynek fölébe (—) tagadó jel huzatik, jelentetnek. Ezek közül nevezetesbek :

eczetsav

= A

borkősav

= ?

almasav

= M

czitromsav

= CÏ

gubaessav

= G

tej sav

= L

zsírsav

== Se, s. a. t.

64) Az algak savakkal ellenkező vegyjellemü első rendű vegyületek, és azokhoz nagy rokonsággal viseltetnek. Yegyjelle- mükre nézve erősebbekre, és gyöngébbekre osztatnak. Az erősebbek a savakkal olly ellentétben vannak, hogy a savak által vörösre változtatott növénynedvek’ eredeti kék színét visszaállítják ; magok pedig azokat zöldre változtatni képesek. A gyöngébbek az említett növénynedvek’ színét nem változtatják, és a savakhoz jellemükre olly közel állanak, hogy némelly vegyületekben azokat pótolják is. Az alyak többnyire élegek, vagy olly vegyületek, mellyekben életig helyett halvány, kéneny, reteny, büzeny s. a. t. létezik. Azonban némelly életmüves testek is az alyakhoz sorozandók. A mondottaknál fogva minden alynak két föalkalrésze vagyon, egyik tudniillik az éleny, vagy ezzel hason működésű anyag, másik pedig az élenynyel vagy helyettesítőivel egyesült; ez oly gyökének neveztetik, és az életmütlen alyaknál egyszerű, de az életmüve- seknél összetett szokott lenni.

65) Az élenyes alyak négyfélék, úgymint: égvények, égvény földek , földek és féméi egek.