Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
48 a) Égvények e következendök vannak : Hamél eg vagy hamuzsir KO Szikéleg „ sziksó = NaO Lavé leg „ ttt: LO Könlegeg „ hugyag = h5n2 Az utolsó nem éleg, s csak azért soroztatik ide, mivel vegyjel- lemire nézve a többihez igen hasonló. — Ezek a növényi kék színeket zöldre változtató tulajdonon kívül kevés vízben felolvadhatok; lúg ízűek; a három első csak nagy hőségben, a könlegeg pedig közönséges mérsékletben is erős és sújtó szagúak; tiszta állapotukban etetőknek mondatnak, mert az életmüves testeket megrágják vagy fölbontják; zsiradékokkal, és kövér olajokkal a vízben fölolvadható szappant képeznek. Vannak az előadottakon kívül az életmüves testek közt is égvény-természetüek ; ezek a latin nevük kezdő betűjével jegyeztetnek, és jegyüknek fölébe, az életmüves savak jegyeitöli megkülönböztetés végett (-{-) tevő jel használtaik, például :-4Khinadék = Chinin = Ch a chinahéjban ....-4Szendék = Morphin = Mo a mákonyban .... —H Szorítdék = Strychin = St az ebvészmagban (niixvomica HHánytadék=Ebnefm«»í=Em, a hánytató gyökérben (ipecachuancha) h) Egvényes földek e következendök: Sulyéleg vagy sulyföld = Mn03 Piréleg „ pirföld = SrO. Mészéleg „ mészföld CaO. Keseréleg „ keserföld = MgO. Ezek az előbbiek’ tulajdonságait kisebb fokban bírván, azoktól abban leginkább különböznek, hogy fölolvasztásukra nagy mennyiségű vizet kívánnak, zsiradékokkal és ’kövérolajokkal fölolvaszthatlan szappanná válnak, és a tüzet elillás nélkül kiállják. c) Földek : Timéleg vagy agyagföld = AL03 Édéleg „ édföld = Be203 Píkkéleg „ píkföld = Y. 0.
