Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
VII nus, cosinus, tangens stb. kifejezéseket, valamint a vegy- elemeknek latin nevüktől kölcsönözött jeleiket is: de magában a szövegben, igen kevés számú esetet kivéve, magyar műszavakat alkalmazók. Ezeknek latin vagy német kitételüket a szöveg folytában zárjelek közé foglalni a nyilvános hallgatók tekintetéből nem vélém szükségesnek; mivel ők az értelmezésűi fölhozandó latin vagy német műszavakat valószínűleg még kevésbé ismerik ; a magyar műszavakkal pedig, ha talán első hallásra kétes értelmlieknek látszanának is, magyarázás közben úgy is inegbarátkozandnak. A magányos-olvasók tekintetéből mindazáltal, kik a magyar műszavak’ értelmét latin vagy német kitételből óhajtanák kipuhatolni, a netalán szokatlanabb műszavakat és egyéb elnevezéseket a könyv’ sarkához csatolt Függelék-sz6\ávbm érthetőkké tenni el nem mulasztám. A természettani ismeretek’ tágas látkörét minél áttekinthetőbbé teendő, annak tartalmát az alárendeltségi fokozatok szerint részekre, szakaszokra, fejezetekre czikkekre, §-sokra, és számokra, mint ugyanannyi egymás alá hely- zelt szempontokra osztám; hol egyes §-sok vagy számok foglalmának természete további fölosztást igényelt, az el- söbbieknek részeit szokott rendben következő nagyobb betűkkel, az utóbbiaknak megkülönböztetett pontjait pedig kisebbekkel megjelelni tártául czélirányosnak. Midőn a nevezett osztályzatokban kifejtett természettörvények’ bővebb értelmezése, alkalmazása vagy azokból magyarázandó tünemények’ elösorolása, észrevételek vagy figyelmeztetések szükségeseknek vagy hasznosoknak mutatkoztak: akkor mindezek jegyzék czim alatt közvetlen az illető osztályrész után fordulnak elő. Az egész munka’ osztályzatának rendszerét a tárgyalás eleibe bocsátott tartalom-táblában összpontosítva láthatni.
