Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
392 mint azelőtt volt. — A második pillanat múltával a hullámvölgy’ elöpontja c jutott a falhoz, a hullámhegy pedig úgy verődött vissza, mint ezt '/-nál láthatni ; e pillanatban tehát hullámhegy a völgygyei tökéletesen összeesvén egymást megsemmisítik, és igy a víznek felülete fekmentes. Harmadik pillanat múltával a hullámvölgy’ legmélyebb b pontja jutott a falhoz (lásd ö), s egyszersmind a hullámvölgy’ elöfele a-ig visszaverődött; e szerint ab térben a hullámvölgy’ mindegyik fele együttlevén, az előbbinél csaknem két akkora mélyedés támadott, a visszatérített hullámhegy pedig ade-le ért. — ^égre a negyedik pillanat múltával a hullámvölgy’ utóvége a érkezett a falhoz (lásd O, többi részei pedig az egymásután történt visszaverődés által edcba helyzetbe jöttek; miből látnivaló, hogy a visszaverődött hullám’ alakja az előbbihez képest megfordított. — Mi a visszaverődő hullám’ egyes részecskéinek mozgását illeti, az legkevesbbé sem különbözik a hullámok’ találkozásakor! mozgástól (483). 485) A hullámvisszaver ödésnek szabályai. Ezeknek kipuha- tolása végett, jelentse AB (264. rajz) a nyugvó folyadék’ színére függélyesen álló gát’ lapjának fekmentes metszetét, C pedig azon 264. rajz. pontot, mellyben abd hullámív keletkezettnek képzeltetik. Ezen hullámívnek egyes elemei AB gátot legelőször is b pontban , későbben e és f pontokban érintvén azokban ugyanannyi másodrendű hullámköröket támasztanak; minthogype- dig ez e és f pontokban akkora időnek lefolytéval későbben történik, mint b-ben, mekkora idő az eredeti hullámnak ge vagy hf tér megfutására szükséges, látnivaló: hogy e és f pontokban szármozott másodrendű hullámok' ei és fk sugarai illetőleg eg és /'A-val kisebbek a b pontból eredett másodrendű hullám' sugaránál, vagyis ei=bl—cg, és fk = bl—fh. Már
