Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
393 — most ha az AB gát’ felületénél támasztott hullámkörök milkn vonal által érintöleg összeköttetnek, ezen vonal a nevezett és azok közé eső pontokban keletkezett másodrendű hullámok’ találkozása által eredett (481. II. Jegyzék') vagyis AB gáttól visszaverődött hullám gyanánt tekintendő lészen. Azon idő alatt, mig tnilkn hullám a gát előtt képződött, abd eredeti hullám gát nélkül mpoqn helyzetbe haladott volna, föltevén, hogy am, gp, bo, hq vonalak egyenlőknek vétettek. — Ha Cb meghosszabbíttatván, hogy legyen Cb=bc-hez, e ponton keresztül ci vonal huzatik, lészen ce=Ce-hez; mivel pedig ei=bl—eg, és ep~gp—eg—bl—eg, leend ei=ep-hez; következőleg ci—Cp-hez. Ugyan e módon megmutathatni, hogy ck=Cq-hoz-, miből látható: hogy a visszaverődött hulláin egy körív, mellynek c középpontja AB gáton túl épen olly távolra esik, a miilyenre az eredeti hullám’ C középpontja a gát előtt vagyon ; vagyis : a köriv-idomú hullám a sik felületű gáttól úgy verődik vissza, mintha azon gáton túl olly távol létező pontban szármozott volna, a minő távolban az eredeti hullám’ középpontja a gát előtt vagyon. Továbbá valamint az eredeti hullám’ irányát m pontban ugyanezen ponton keresztülmenö Cm sugar mutatja, úgy a visszaverődött hullám’ irányát cm vonallal jelentvén , és a gát’ felületének m pontjára rm merőlegest bocsátván, leend a beesési szöglet u, a visszaverődési pedig v, mellyek egymáshoz egyenlők ; mert Cmb[^=cmbl_-hez, ez pedig a csucselleneséhez, és igy u\ —v\ - hez ; azaz : a hullámvisszaverődésben a beesési szöglet egyenlő a visszaverődési szöglethez. 486) Az imént bebizonyított visszaverődési szabályból következik : a) Hogy a köralakú edény’ középpontjában gerjesztett hullámok , annak oldalaitóli visszaverődésük után isköralakuak maradnak? és a középpontban támasztott hullámoknak sugarai az edény’ oldalaira merőlegesek lévén, azokra a visszaverődött hullámok' sugarainak is merőlegeseknek kell lenni. Ennélfogva a köralakú edény’ középpontjában folytonosan gerjesztett hullámok, az edény’ oldalától visszaverödöttekkel egyenesen összetalálkozván, állóhullámokat idéznek elő ; miként ezt a hullámgép segítségével könnyen megmutathatni.
