Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
391 Iámnak részecskéi az ellenirányú másik hullám’ részecskéi által pályájuk folytatásában gátoltatván, körülményeikhez képest függélyes irányban vagy lenyomulnak, vagy fölemelkednek, és így az össze- tolódotl hullámhegyek, és illetőleg hullámvölgyek egy uj, az előbbi magosságuknál csaknem kétszer nagyobb magosságú hullámot alakítanak. Az ekképen föltorlasztott hullám’ részecskéi, minekutána sebességüket elvesztették, nehézségük által két oldalra visszagördülvén , egymástól távozó két hullámot támasztanak; minélfogva úgy látszanak , mintha egymáson keresztülhatottak volna. Azonban Weber és mások tapasztalataiból az is bizonyos, hogy a hullámok’ haladási sebessége minden találkozásban valamicskével kisebbedik. II. §• A hullúmvisszarerodes. 484) A hullámvisszaverödés nem egyéb, mint a szilárd testbe ütköző hullámnak attól megfordított alakbani visszahajtása. Ez csak akkor lehetséges, midőn a hullámok’ további haladását gátoló szilárd test’ lapja függélyes; mert különben a beleütköző hullámok nagyobb részint elenyésznek. A hullámvisszaverödésnek legegyszerűbb esete az, midőn a hullámválú’ egyik végén támasztott hullám, annak másik végéhez csapódik. Miként kitűnjék, hogy megy véghez a megfordított alakbani visszaverődés, képviselje AD vonal (2G3. rajz) a válú’ végső falának, abode görbe pedig a beleütköző hullámnak függélyes metszetét, és azon idöcske, melly alatt e hullám egész ae szélességének %-dét megfutja, neveztessék egy pillanatnak.— Az első pillanat múltával a hullámhegy’ d csúcsa a falhoz ér, és ugyanazon idöcske alatt a hullámhegy’ elöfele de a hullám’ szélességének %-dére verődik vissza; következőleg cd térben (lásd ;1) a hullámhegy’ mindkét fele egyesülve van, és igy csaknem két olly magosságú lelt, 2153. rajz.
