Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
390 gyet képez a nélkül, hogy az helyéből tovább haladna ; minélfogva illyféle hullámok álló hullámoknak neveztetnek. Jegyzék. Álló hullámokat a hulláinválúban létező viz’ színén előállíthatni, ha a váló végeihez lapuló , és alsó párkányuk szerint miut tengely körül fordítható deszkácskák ide s oda időszaki mozgatásával a és b helyeken (261. rajz) egyszerre akkora szélességű hullámok támasztatnak , mekkorának fele 261. rajz. páratlanszor véve ab tért tökéletesen betölti. Az igy gerjesztett hullámok mind a-ból, mind 6-ből egymás ellenébe haladván, találkozásuk azon pillanatában, mellyben egyik hullám’hegye a másikéval összeesik,adandják a folytonos görbe vonallal jelentett állóhullámot, melly a következő pillanatban , midőn egyik bullám' hegye a másik’ völgyével összeesik, megsemmisül, és ab irányú egyenes felületet képez ; a következő pillanatban pedig, mellyben hegyeik egymással ismét összeesnek, a pontokkal jelentett hullámba megy által : az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számú pontok nem különben , mint a rezgési csomókról mondatott, mozdulatlanul maradván.— Sokkal tökéletesben elötüntethetök az állóhullámok higanyon hullámgép segítségével ; ha tudniillik az egyszerű hullámgerjesztő r huzal (258. rajz) helyett ollyan használtatik , mellynek egyenes « szárához (262. rajz ^4) egy kört képező 6c huzal is vagyon alkalmazva ; ennek czél- szerü használatával «-tói be kör felé, 6c—teil pedig «-felé egyszerre haladó 262. rajz. hullámok tökéletesen nyugvó hullámokat képeznek. — Ha pedig a hullámgerjesztő huzalnak azon része, melly a hullámzásba hozandó higany’ felületével érintkezik, a kürtői különböző, de szabályos idomú , például három , négy vagy több szögű , avagy keriilék gör- bületű karimákat képez , — mint 262-dik rajzban B, C, és fl-nél láthatni — annak rezgésbe hozatala által keletkezett, és egymással számtalanszor találkozó hullámok igen érdekes hullámzási jeleneteket tüntetnek elő, mellyek hullámidomoknak neveztethetnek, és a leghidegebb vérű szemlélőnek is kellemes látványul szolgálnak. 483) Abból, hogy a találkozó hullámok egymást átvágván alakjuk változása nélkül uljokat tovább folytatják, nem következtethetni, miként azok egymáson keresztül hatottak volna; merta mint Weber testvérek’ vizsgálódásaikból kiviláglik, mindegyik Inti-
