Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
VI (ha különben használatra érdemesítendnék) azon körülményekben is, mellyekben a vegytannak bármelly rövid kivonata is fölöslegesnek látszanék, az alkalmazott mennyiségtan pedig a betűvetés’ és mértan’ tanára által adatnék elő ; mert ezen esetben az I. Rész’ II—dik Szakaszának I. Fejezete után azonnal a II. Rész lenne következendő. Azonban nem mellőzhetem hallgatással, hogy ott, hol a természettan’ előadására ezen munka választatnék segédeszközül, a tanulóknak nem kevés könnyebbítésíikre szolgálandna, ha a mértani tanár úgyszólván a természettan’ tanárának kezére dolgozandó, a szoros értelemben vett alkalmazott mennyiségtant, vagyis az átalános erőtant és moztant, akként adandná elő, miként az az I. Rész’ III—dik Szakaszában foglaltatik, hozzá kapcsolván a II—dik Rész’ II—dik Szakaszának a testek’ ütközéséről szóló II—dik Fejezetét is. Szerkesztési modorra nézve, az egyetemnél és a legközelebbi időszakig fönnálló akadémiákban tanuló ifjúság’ igényeit tartván szemem előtt, tiszta népszerű előadási módszert nem követheték, hanem azt, mennyire a mennyiség- tani előismereteik megbirni látszottak, a tudományos módszerrel egyeztetni törekvém. Ennek következtében a természet’ törvényeinek kifejtésére, vagy bebizonyítására többször használám az egyszerűbb mathematikai kitételeket, miszerint tanuló ifjaink az elméletileg szerzett mennyiségtani ismereteik’ czélszerü alkalmazásával némüleg megbarátkozván, a természet’ titkaihoz kalauzoló mennyiségtannak szorgalmas gyakorlására ösztönöztessenek, és egyszersmind győződjenek meg, hogy a mennyiségekre vonatkozó ismereteink csak annyiban valódilag tudományosok, a mennyiben mathematikai kifejezéseken alapulnak. A mennyiségtani képletekben megtartám az egyéb művelt nyelveken irt könyvekben is megtartatni szokott latin eredetű, például si
