Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
385 sának megkezdési pillanatában e-ben létezik. — A betűkkel nevezett pontokat, mellyekben a kijelelt vizrészecskék ugyanazon időpontban léteznek, egy folytonosan görbülő vonallal összekötvén, keletkezik az abcde vonal, melly ö-nél a hullámvölgy’ legmélyebb, rf-nél pedig a hullámhegy’ legmagosb pontját szem ebbe tüntetvén, az úgynevezett hullámvonallal ugyanazon alakú. Ebből kitetszik, hogy a hullám nem egyéb, mint a folyadéknak azon módosított felülete, mellyben a megkezdett mozgás előtt fekmentes síkban fekvő részecskék keriilékes mozgásuk alatt ugyanazon időpontban léteznek. — A hullámzó folyadék’ részecskéinek mozgásából a hullámok’ haladása is könnyen kivezethető. Ugyanis mig az 1 részecske újonnan megteendő pályájának %-dét leírván a-ból f-be érkezik, addig a többi részecskék is pályájukban yt-del tovább haladnak, tehát a 2-dik lészen </-ben, 3-dik A-ban, 4-dik «'-ben, 5-dik Ar-ban, 6-dik pedig mozgásának kezdési pillanatában még 1-ben létezik. Ezen időpillanatnak megfelelő hullámvonal fghikl, mellynek völgye fe-böl A-ba, hegye pedig d-böl A-ba jött, és igy mig a folyadékrészecskék pályájuknak ^-dét megtették, addig az egész hullám is szélességének egy negyedével tovább haladott. Ennélfogva azon idő alatt, mig egyes folyadék-részecske pályáját elvégzi, a hullám szükségkép egész szélességével tovább megy. A hullámnak szármozása’ helyétöli távozása tehát nem valódi, hanem csak látszólagos mozgás, különben a hullámzó viz’ színén úszó test is a hullámok’ menetében tovább mozdíttatnék, mi azonban nem történik, hanem majdnem folytonosan egy helyben maradván csak fölváltva száll és emelkedik. /. Jegyzék. Ámbár látszólagos haladás a hullámok’ haladása , mind e mellett mégis , ha az úszó test a hullámokkal egyenlő sebességgel szél vagy egyéb erő által hajtatik, annak haladása a hullámok által is tetemesen elöse- gíttetik. így tapasztalásból tudatik, hogyha valamelly csatornában vontatott hajó a lovak’ megriasztása által akkora sebességet nyer, mekkorával a hajó által összetolatott hullámdomb halad , akkor a hajónak ezen sebességű hala- dásbani megtartására, a lovaknak továbbá keveset kell huzni; mert t. i. a hajó ezen esetben a hullámdomb hátulsó részén feküdvén a rézsűt fölemelkedő vizrészecskék által haladásában épen úgy segíttetik elő , mintha folyóvíz mentében úsznék. II. Jegyzék. A hullám-képződési és haladási módnak könnyebb megér- tethetése , s mintegy kézfoghatóvá tétele végett, használatul ajánlható August eszköze, mellynek részletes leírását lásd Neumanns Handbuch der Physik (f<S42) czimü I. kötetében 326. layon. — A hullámok’ képzésének és haladásának, valamint minden egyes , alább említendő módosításainak tüneményeit kisérleJedlili Természettan I. k. 25
