Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

386

tileg is kényelmesen, és a legnagyobb szabatossággal szem elé tüntethetni azon hullámgép! segítségével, mellyet mind szerkezetére , mind hatására nézve Sopronban 1847-ben tartott orvosok és természetvizsgálók gyülekezetében elömutatni valék szerencsés. A szerkezete e következendő: A (258. rajz) egy fiókkal ellátott ládika , melly a géphez tartozó segédrészek’ rakhelyeül , az egész gépnek pedig alapzatul szolgál. Ennek fölső lapjára erősítve vagyon B kerék mii, mellynek c kereke fogaival d kerék’ korongjába kapaszkodik , d kerék’ kivájt körzete pedig selyemszál által egymástól egyenlő távolságú ro258. rajz

váczkokkal ellátott e aczélhengerrel akkép van összefoglalva, hogy ez, ha a c kerék’ kettős hengerére ellenkezőlegtekerintett, és /", g csigákon nyugvó zsinórra h mozgó csiga segítségével elegendő nagyságú i súly akasztatik, sebes forgásba hozassák. Miszerint e hengernek forgása, a mennyire gyakorlatilag eszközölhető, egyenlékeny legyen, igen czélszeri'i vele egy irámkereket, vagy szélfogót összekötésbe hozni ; mi azonban a rajzon , zavar elkerülése végett, jelentve nincsen. Ha már most a forgásba hozott e henger rováczkára k tengely körül mozogható szoríttyúba foglalt vékony üveg hengernek tompára olvasztott vége , erre pedig l szoríttyúból kiálló m rudacska homorúra kivájt végével, (hogy le ne csúszhasson) illesztetik : látnivaló , miként m rúddal együtt az egész n pont körül fordítható In rúdnak , és vele o szoríttyú által kö- zösiilő r vashuzalnak is szabályszerű rezgéseket kell tenni, mellyek által az s edényben létező és a hullám-gerjesztő r huzallal érintkező higany’ felületén igen csinos bullámrendszer idéztetik elő ; ebben az egyes hullámok’ szélessége annál kisebb, minél nagyobb a rezgési sebesség. Ha bizonyos tünemények kedvéért kivántatnék , hogy a higany’ felületén támasztott hullámok az edény’