Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

384

későbben megfutott pályák az előbbieknél kisebbek, és rövidebb idő alatt is iratnak le; ennekokáért a 256-dik rajzban jelentett pályának cde része cba részszel össze nem vág, hanem valamivel befelé kanyarodik.

6) Hogy a viz’ színét képező részecskék a haladó hullám’ irányában kerülékes mozgásukat egymásután kezdik meg ; minek- okáért közülök egy időben kettő sem létezhet pályájuknak ugyanazon megfelelő pontjában ; minélfogva mozgásuk alatt össze nem ütköznek , ámbár pályájuk egymást általvágják.

ej Hogy azon pillanatban, mellyben valamelly vizrészecske a viz’ színén mozgását megkezdi, a függélyes irányban alatta létező vizrészecskék is megindulnak, de mozgásukat annál összenyomot- tabb és rövidebb kerülékekben végzik, minél mélyebbre esnek, mig végre már csak fekmentes irányban ide s oda ingadoznak. E módon a mozgás függélyes irányban 350 hullámmagosságnyi mélységre is közöltetik.

478) A hullámok’ képződési és haladási módja. A hullámzó folyadék’ egyes részecskéinek mozgásából önként következik a hullámok’ képződése és haladása. Mi hogy annálinkább kitűnjék, képviselje mn (257. rajz) vonal a nyugvó viz’ fülszinének függélyes metszetét, és legyenek 1, 2, 3, 4, 5, 6 azon vizrészecskék,

257. rajz.

mellyek egymástól annyira vannak, hogy mig egyiktől a másikig a kerülékes mozgás közöltetik, addig mindegyik előbbi, pályájának (melly itt egyszerűség végeit köralakúnak jelentetik) épen egynegyedét fussa meg. Ha már most föltesszük, hogy 1 részecske valamelly a viz’ színére ejtett test által a helyzetéből kiüttetvén pályáját a nyíl irányában elvégezte, tehát ismét a-ban létezik, akkor a 2-dik részecske pályájának csak %-dét végezhetvén, létezend b- ben ; 3-dik részecske pályájának csak 2/4-dét c pontig ; 4-dik részecske csak J>4-dét of-ig futja meg ; 5-dik részecske pedig mozgá