Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
375 vali súrlódása, a cső’ kiálló vagy görbületet képző részeibe ütközése a különbeni sebesség' eszközlésére működendő nyomásnak tetemes részét fölemészti. Mindezen ellenállásoknak pontos kiszámítása terjedelmes, és a vizmütanba tartozik; itt csak azt említjük meg, hogy ha a véghez vitt számításból kitűnt a nyomó víznek azon magassága , melly az ellenállások’ legyőzésére fordittatik, könnyű megtudni a csőben folyó víznek valódi sebességét, mert az a megmaradott nyomási magasságnak megfelelő lészen. Ha az ekkép kikutatott sebesség a cső’ nyílásának területével és a körülményekhez alkalmazott összehuzódási velejáróval, valamint a kifolyási idővel is szoroztatik, előáll a csőből kifolyt vagy kifolyandó viz" mennyisége. Jegyzék. Megjegyzésre méltó , hogy a csőben folyó viz azon nyomási magasságával, melly sebességét okozza , a cső’ oldalára működő nyomáshoz nem járul ; mert minden test csak annyiban gyakorolhat a másikra nyomást, a mennyiben az által szabad esésében gátoltatik ; ennélfogva ha csőben folyó víznek sebessége akkora volna, a mekkora nyomó magosságának megfelel, a cső oldalára minden nyomás megszűnnék. Ebből érthetni , hogy ABC (252. rajz) edény’ D szájcsöjének felső oldalán létező mn csőn semmi viz sem foly ki, ha különben maga a szájcső nyitva van ; sőt ha ezen szájcső vége felé terjedtebb , mn oldalcsön nemcsak viz nem foly ki, hanem inkább bele levegő, süt alája helyzeti E edényben foglalt festett folyadék is fölnyomul, és a szájcső’ végén vízzel keveredve jön ki. — Innét az látszik következni, hogy a vizve- zetö csők annál gyengébbek , tehát olcsóbbak is lehetnek, minél nagyobb a bennük folyó viz’ sebessége ; azonban tartósság és biztosság végett a vizvezetö csőknek olly erőseknek kell lenni , hogy nem csak az álló viz’ nyomását kiállják , hanem azon tetemes ütésnek is ellenállhassanak , mellyet a bennük folyó viz reájuk gyakorolandna, ha folyásában hirtelen megállíttatnék. Különben a vizvezetö csőket illető gyakorlati szabályok’ kifejtése és élő- sorolása a vizmütan tiszte. 470) Csatornákon, melly nevezet alatt a folyamok’ medrei is értendők, a viz csak akkor jő haladási mozgásba, ha azok lejtőt képeznek. Minél nagyobb ezen lejtő’ magossága, vagyis az úgynevezett mV esete, annál nagyobbnak kellene lenni a sebességnek
