Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

368

mert minél nagyobb C sebesség c-nél, annál kisebb T idő í-nél ; minthogy a magasabb vizoszlop által nyomatott viz a nyíláson hamarább átsurran, és igy a nyomásnak rövidebb ideig vagyon kitéve ; lesz tehát a két utolsó arányból :

H h 1

C: c: = - ; - , vagy C c

C2 : c2 = H: h, vagy

C: c = H : h ; honnét

de a fölötte kis magasságú ab-h oszlop’ alyjának c sebességét épen úgy tekinthetni, mintha az a h vastagságú fenék’ nyílásán szabad

eséssel eszközöltetnék, tehát 0 = 2^gh (315. e); melly értéket az

előbbi egyenletben helyettesítvén lesz: C=2gH ; mi nem egyéb, mint az edényben létező viz’ magasságán szabad eséssel nyerendő

sebesség.

ó) Ugyanezt lehet bebizonyítani az oldalnyiláson kilövellő vizsugar sebességéről is. Ugyanis ha ABCD edénynek (246. rajz) E nyilasán kiömlő viz-részecskék szabadon esnének, bizonyos t

246. rajz.

idő alatt EB magasságot futnák meg, és igy lenne EB~a~gt2 (315. ó) ; de ezen utat le nem Írhatják, mert c sebességgel fek- mentes irányban taszíttatván t idő alatt EF = BG =zb = ct (240) tért törekszenek megfutni, és igy egyszerre két irányban hajtatván EG hajtalék-ágat Írnak le (343). Minthogy pedig mind a, mind b úgy tekintethetök, mint ismeretes mennyiségek, mivel kísérletkor