Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)
369 megmérhetek, lészen az első egyenletből t b sodikból c = — ; ez utóbbi kitételben az előbb kifejezett t értékét helyettesítvén, lesz c = b avagy c2= b*g a ’ ezen egyenlet’ c2 b2 c2 mindegyik tagját 4</-veI elosztván — — ~£a 5 de — nem e»ydb m‘n^ b2 a c sebességnek megfelelő magasság (315. /0; tehát — szintén azon magasságot jelenti, mellyet átalánosan nevezvén h-nak, lesz : C2 ___ —~=h, és innét c = 2 y ah. 4g y c) Ha ABCD (247. rajz) edénynek fekmentes II nyílásán a viz kibocsáttatik, az a fölfelé hagyitott test gyanánt egyenesen fölfelé valamelly c sebességgel szökik, és ugró sugart képez, mellynek magassága a nyomó viz’ színéig soha föl nem ér ; mert mozgásának különféle akadályok szegülnek ellen ; illyenek a viz- részecskéknek nem egészen tökéletes mozgékonysága, azoknak a nyílás oldaláhozi súrlódása, és tapadása, a lég’ ellenállása, a visszaeső viz-részecskéknek a fölfelé törekedőkbei ütközése, és ezek által tartandó súlya ; de ha ezen mozgási akadályok a lehetőségig kisebbíttetnek, például ha a vizsugar / nyíláson ferde irányban fölfelé eresztetik, annak függélyes magassága a nyomó viz’ magasságát már jóval is inkább megközelitendi ; honnét következtetjük : miszerint az ugró sugar a nyomó viz’ magasságát tökéletesen elérné, ha az említett akadályok egészen elmellöztethetnének. De olly sebesség, mellyel a fölfelé hagyitott test bizonyos h magasságig akadályok távollétében följuthatna, egyenlő azon végső sebességhez, mellyet a test, h magasságról szabadon esve, volna nyerendő (342. </) ; tehát ezen esetben is c — 2\/ gh. Jegyzék. A kifolyási sebességnek kitételéből látható, miként az a folyóság' faj súlyától teljesen független. Egy tehát a többi körülmények egyenlősége mellett a kifolyási sebesség, akár viz, akár higany létezzék az edényben , noha a higany 13,6-szor sűrűbb a víznél ; mert bizonyos magasságú higany 13,6-szor nagyobb nyomást eszközül ugyan, mint azon magasságú viz, Jedlik Természettan l. k. 24
