Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

366

nem nedvesedettet pedig magától taszítani látszik (241. 242. 243. rajzok). Csak az előbbi okból érthetni, miért tapad két egyenesre csiszolt üveg, kő, 241- rajz. 242. rajz. 243. rajz.

vagy fémtábla annál nagyobb erővel össze , minél vékonyabb a közibük szorult vizréteg ; miért állanak össze a megnedvesített homok-, vagy agyagrészek ; miért olly nehéz rólunk fördés alkalmakor a nedves ruhát levetni, vagy a megnedvesedett papír leveleket egymástól elválasztani, stb.

NEGYEDIK SZAKASZ.

Higmoztan.

(Hy dro dynamic a).

462) A higmoztan a folyadékok' mozgásával foglalkozik. A folyadékok’ elktilönzött tömegei, nem különben mint a szilárd testek a közönséges mozgási törvényeknek vannak alá rendelve ; de mivel részecskéiknek fölötte nagy mozgékonysága miatt belsejükben ollyan mozgásokat is vehetnek föl, milíyenre a szilárd testek nem alkalmatosak, világos : hogy a folyadékok’ mozgása különösen tárgyalandó. — Jelen szakaszban a folyadékoknak csak azon mozgására terjeszkedünk, melly a nehézségi erő’ működésén alapul, és azt haladó és hullámzó mozgásra osztjuk.

I. FEJEZET.

A folyadékok’ haladó mozgásáról.

463) Minthogy az edényben létező viz, annak mind feneke, mind oldala felé nyomatik, következik, hogy ha az edény’ fenekén, vagy oldalán nyílás támad, annak azon kifolynia kell. Ha a fenék- nyilás ab (244. rajz) az ABCD edény’ bőségére nézve kicsiny,