Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

363

létező higanynak egyenes lapu fölszine, tehát egyensulyi állapotban annyival alantabb kell állnia, mennyivel amannál erősebben vo- natik lefelé.

460) A folyadékoknak különböző hajcsövekbeni fölemelkedése , vagy lenyomulása megfordított viszonyban úll azoknak átmérőjével. Mert ha ama vonási túlsúlyt, mellyel IK egyenes felület (238. rajz) lefelé jobban vonatik, mint CD homorú felület, azon körvonalra gondoljuk alkalmazva, mellyben CD homorú felület a cső oldalát köröskörül érinti, akkor a dolgot úgy vehetjük, mintha ezen körvonalban működő tapadási erő tartaná a fölemelt CEFJ) folyadék-oszlopot. E szerint két különböző hajcsönck körvonalát nevezvén L és /-nek, a bennük fölemelt egynemű folyadék-oszlopoknak pedig alapját jelentvén A és a-val, hosszúságát H és A-val, állatid a következő arány :

AH: ah = L : l, vagy L l

,1:

de L=TtD, l—Tld; A=yiTÍD7; a=yjld2;ha t. i. a csők’ átmérőjét D és (/-vei fejezzük ki ; lesz tehát :

4TÍD 4Ttd — — : —— ; azaz :

TÍD2 TTD2

1 1

H. h = -: - .

Hasonlókép be lehet bizonyítani, hogy két egymás mellé helyzett tábla között a folyadék csak felényi magasságra emelkedik, mint azon hajcsöben, mellynek átmérője a táblák’ egymástóli távolságához egyenlő. Mert ezen esetben, ha d a táblák’ egymástóli távolát, l pedig azon vonalak’ összetett hosszúságát jelenti, mellyekben a

Id

fölemelkedett folyadék’ színe mindegyik táblát érinti, lesz: a = ~;

tehát a fönebbi második arány e következőbe megy által :

4TÍD 21

tup : Td ’vagy 2 1

H: h =

H: h

H: h = — : — ; és ha D=d, mint föltételezte-