Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
364 tik, lesz : H : h = 2: 1; honnét a táblák közli fölemelt viz’ H magossága : h = —. Jegyzék. A hajcsövesség’ előadott törvényeiből már többféle tünemények értelmezhetők. így : a) Ha a vizből kiemelt hajcsö függélyes állásban tartatik , hogy alsó végén csöpp képződhessen , a benne maradt vizoszlop jóval magasabb lesz annál, melly a vízbe mártás közben emelkedett föl ; mert ha a kiemelt csőnek alsó végén a viz egyenes lapot képezne , a benne maradott vizoszlop előbbi hosszaságát megtartaná ; most azonban az alsó végén képződött csöppnek egy része a domború felületére működő hatás miatt a csőbe fölszorítatik. b) Ha egy kupalakú , és fekmentesen helyzeti csőnek tágabb nyílásába egy csöpp viz eresztetik , az a csőnek szőkébb vége felé sietend ; mert a csőbe eresztett vizoszlopnak mind a két vége homorú , de a tágabb nyílásnál kevesebbé, onnét tehát a szőkébb nyílás felé nagyobb vonzást érez. Épen ellenkezőleg történik a dolog, ha az üvegcsőben viz helyett higany létezik (456). c) Ha AB edénybe (239. rajz) , melly CD hajcsövei közösül, annyi viz töltetik, például mn-ig, mig annak felülete a hajcsöben végső D pontot el nem éri , töltethetik abba továbbá még több viz is a nélkül , hogy a hajcsőn kifolyna ; mert a mint AB edényben a viz’ magassága nő , úgy a h.íjcsöben létező viz felszínének homorúsága kisebbedik, s mikorra az edényben op-ig ér , a hajcsöben tökéletes egyenes lapot képez , és igy az edényben létező vízzel folytonosan egyensúlyt tart. De még akkor sem fog a hajcsö végén kifolyni a viz, ha az az edénybe EA- ig, azaz annyival magasbra hág, a mennyivel előbb a hajcsöben inti fölött állott ; mert ekkor D-nél domború felület keletkezik. Ha azonban az edénybe AE fölül viz töltetnék, már ekkora D-nél létező csöpp’ hártyája mintegy megreped , és a fölösleges viz kifoly. d) A hajcsövességen alapul a folyadékoknak szivacsba, czukorba, vászonba, itató-papirosba , fába s. t. elf. nyomulása; vízzel telt földre rakott száraz homoknak , vagy oda épített házfalaknak megnedvesedése ; viasznak, fagygyunak, és olajnak a gyertya- és lámpa-beleken fölemelkedése , megned- vesitett köteleknek , növény-magoknak , faeszközöknek megdagadása ; mi olly erővel történik, hogy általuk roppant ellenállások is meggyözelhetnek. így erős edényeket lehet szétpukkantani, ha a bennük létező száraz bab, vagy borsó hézagai vízzel betöltetvén , erősen bedugatnak ; malom-köveket lehet szétrepeszteni, ha közép lyükjük puha fával beékeltetvén, ez elegendően nedvesen tartatik, s. t. elf. e) Végre ide tartozik a folyadékoknak némelly hártyákon , vagy bár- melly linóm likacsokkal biró anyagokon keresztül történni szokott ki vagy beszivárgása (Exosmose, Endosmose). így ha egy bekötött hólyagban létező viz239. rajz.
