Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
360 felé annál nagyobb erővel vonódni iparkodik, minél kisebb a csöpp; tehát a csöpp’ belseje, legyen az tömör, vagy üres, bizonyos erővel folytonosan szoríttatik. Ezen minden irányban egyenlő szorításnak eredménye a tömör csöppeknél abban áll, hogy azok, ha kisebb tömegiiek, minden nehézségük daczára gömb idomot képezni, és azt, ha igen kicsinyek, tetemes erővel megtartani törekszenek. Ezen állítás igazságát a következő tünemények is bizonyítják: Egy fekmentesen helyzeti egyenüregü a csőbe (234. rajz) tett mn higany , helyét nem változtatja ; mert m és n részek domboro- dásukhoz arányzott erővel a nyilakkal jelentett irányban törekszenek ugyan mozdulni, de mivel domborodásaik egyenlők, irányaik pedig ellenkezők, nem mozdulhatnak. Ha azonban a b csőbe zárt higany oszlopocs- kának n végével egy nagyobb o csöpp érintésbe hozatik, az a fekmentes csőből n felé egészen kifoly ; mert j/t-nél nagyobb dom- borodás lévén , mint o-nál, attól e felé nagyobb erővel szoríttatik. Hasonló okból az egyenetlen üregű, de alsó oldalával fekmentesen helyzett c csőbe eresztett higany is a cső’ szükebb m végétől annak tágabb ürege felé mozdul, mig o-ban gömb-idomot nem képez, vagy ha azt a csőben nem tehetné, mig abból ki nem szoríttatik. Az üres, vagy inkább léggel telt csöppben pedig a levegő valamennyire összenyomatik, minekokáért, ha nyílást talál, abból teljesen kitakarodik. Tapasztalhatni ezt egy szappan-hólyagban, mellynek nagysága, ha a cső’ vége bedugva tartatik, változatlanul megmarad; de ha az tárva áll, a hólyag azonnal kisebbedik, mig a cső’ végén egy tömör csöppbe össze nem vonul. Jegyzék. A mondottak szerint tehát minden folyadék’ kis tömege , ha idegen befolyás által nem gátoltatik , gömb-idomú csöppeket képez , mint ezt az üveg táblára hintett higanyban , vagy finom gyánta-porral bevont táblára eresztett vízben láthatni. A folyadékok’ e tulajdonsága alapul szolgál a sörét- készitésben. Hogy a folyadékok’ nagyobb tömegei teljes gömb-idomú cseppeket nem képezhetnek, onnét van , mivel azokban a csöppet összeszoritó erő már kisebb , mintsem a tetemes súlyú tömeget gömb-idomban tartani birná. 234. rajz. a
