Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
361 II. Czikk. A hajcsövességröl. 457) Azon csők, mellyeknek átmérője körülbelül i}2 vonalnál kisebb, hajcsövek-nek, a bennök létező folyadéknak pedig, részint ön részecskéire, részint a cső’ oldalára gyakorlott hatása által létesített tüneményei hajcsövesség-nek szoktak neveztetni ; ámbár azon tünemények a jóval tágabb üregű edényekben is , de kevesebb határozottsággal, észrevehetők. 458) A hajcsövességi tünemények’ tárgyalásának alapjául szolgál a folyadékok’ különben fekmentes színének azon módosítása, melly mindannyiszor létre jő, a mennyiszer azok valamelly szilárd testtel érintkezésbe hozatnak. Evveli megismerkedés végett töltessék egy nem igen bő szájú edénybe ollyan folyadék, melly az edény’ oldalát meg nem nedvesíti, — például üveg-pohárba higany ; meg- zsirozott, és azután finom gyánta-porral behintett pohárba viz — annak fölszine az edény’ oldalai mellett érezhetöleg lejebb állatid, mind az edény’ közepén , a folyadék’ színe tehát domború felületet képez (235. rajz). Ha ellenben az edénybe, ezt nedvesítő folyadék — például üveg-pohárba viz, vagy ezüst edénybe higany — töltetik, annak színe az edény' oldalai mellett fölebb áll, mint közepén, tehát 235. rajz. 236. rajz. 237. rajz. homorú felületet képez (236. rajz). A folyadék’ fekmentes színe hasonló módosítást szenved, ha beléje valamelly szilárd test már- tatik; mert az, ha emezt meg nem nedvesíti, körülötte behajlott felületet képez, különben pedig mellette köröskörül fölemelkedik (237. rajz). E folyadék-felületi módosításnak oka abban áll, hogy
