Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
359 inelly ok miatt abcd (231. rajz) hasábalakú, látnivaló, miként azon 231. rajz. ok megszűntével hasáb-alakjában meg nem maradhat; mert a, b, c, d csúcsai, és élei, mint legdomborúbb felületek befelé legnagyobb vonzást érezvén benyomulnak, a hasáb’ egyenes felületei pedig kitolódnak, és a hasáb körülbelül olly hengerré válik, mellynek ab, és cd alapjai domboruak; ennek megtörténtével még nem állott be az egyensúly ; mert ab és cd domború alapok befelé még most is nagyobb vonzást éreznek, mint ad, és be oldalok, tehát azoknak behuzódniok, ezeknek pedig kinyomulniok mindaddig kell, migezen csekély víztömeg’ felületének minden része egyenlő domborodást nem nyer, azaz inig ef gömbalakot nem képez, mellyet csöpp-nc k nevezünk. Ugyanezen működés történik az üres csöppnek képződésében is, melly buborék-nak mondatik; mert a mint valamelly folyadék’ belsejébe levegő vezettetik, az kisebb, és nagyobb görbületi! felületektől környeztetik ; tehát m és n (232. rajz) kisebb 232. rajz. homorodások a folyadék’ tömege felé nagyobb erővel törekedvén egymástól tágulnak, és még inkább meghomorodnak, o és p nagyobb homorodások pedig a helyet engedő lég’ helyébe nyomulnak mindaddig, mind a léget bezáró folyadék’ felülete mindenhol egyenlő’ homoro- dású nem lesz, azaz mig qr gömbalakú buborék nem képződik. — A szappan hólyagok' alakulásában kívülről a tömör, belülről az üres csöppeket képző erők együtt munkálkodnak. — Ha két csöpp A és B 233. rajz. (233. rajz) egymást megérintik, azonnal egy C csöppé alakulnak; mert legelőször is més?i domborodások befelé nagyobb erővel vonatsz ván, mint o és p horpadások, ezeknek tehát kinyomulniok kell, és igy a két csöppböl előbb egy kerülékded (ellipsoid) alakú csöpp keletkezik, melly azután a már leirt módon a pontokkal jelentett gömbalakú C csöppé változik. 456) Minthogy a folyótest' domború felülete a tömeg'belseje felé folytonosan, és annál ébrebben vonalik, minél nagyobb annak domborodása, következik: hogy a csöppnek felülete is középpontja
