Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
357 távolsága ad <^ac, és ad^> ab , hozassák mn felület’ valamelly x pontjából a ponton keresztül xx' vonal, úgy, hogy legyen ax — ax', és x‘ ponton keresztül mn lapra egyenközü m‘n‘ lap. Az a részecskének hatáskörében létező, és mn, m'n' lapok közé foglalt folyadék-részek’ hatásai a-ra nézve egymást teljesen megsemmisítik; mert minden egyes x,y,z részecskének hatását egy másik áltál- ellenben létező x‘, y', z' részecskének ellenhatása egyensúlyban tartja. Máskép áll a dolog m'c'n'd' gömbszelvényben foglalt részecskék’ hatására nézve ; mert azon részecskék, mellyek által ezeknek hatása megsemmisítethetnék, mcnd gömbszelvényben hiányzanak ; következőleg a részecske az m'c'n'd' gömbszelvényben létező részecskék’ vonzó erejüknélfogva a folyó tömeg’ színétől befelé huzatik bizonyos erővel. Ezen erő nagyobbodik, ha a folyadék’ színe domború, és kisebbedik ha az homorú, és pedig mind a két esetben azon viszonyban, a mellyben a domborúság, vagy homorúság növekszik. Mert legyen odp a folyadék’ domború színe ; ezzel részarányosán d‘ ponton átmenő o'd'p' görbe területet képezvén, világos : miként oo'd'p'pd térben helyzett részecskék’ hatásai egymást megsemmisítvén o'c'p'd' térbeniek a részecskét magok felé húzzák ; már pedig o'c'p'd'^> m'c'n'd'; tehát a domború felületű folyadékban a részecske nagyobb erővel vonatik befelé, mintáz egyenes felületű folyadékban. Ellenben ha a folyadék’ színe qdr homorú, meghúzván d' pontot vágó részarányos q'd'r' görbe területet, látnivaló: miként qq'r'r térben létező részecskék a-ra nézve egyensúlyt tartanak, q'c'r'd' térbeliek pedig a részecskét befelé vonják; de mivel q'c'r'd' <[m'c'n'd', a homorú felületű folyadék a részecskéje kisebb erővel vonatik befelé , mint vonatnék, ha a felület egyenes lapú volna. — Mi a részecskére nézve mind a három előfordulható esetben áll, annak állnia kell minden egyéb részecskékre nézve is, mcllyeknek a folyadék’ szinétőli távolsága kisebb a vonzási hatáskörnek, és nagyobb a taszítási hatáskörnek sugaránál. Ennélfogva a folyadék’ színe alatt létező, és minden képzelmet fölülhaladó vékonyságú réteg a folyó tömeg belseje felé vonatik ki229. rajz. 4
