Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
342 mán bizonyos, hogy bármelly test’ tömöttsége azon esetben, midőn egyenlő térfogatú viz’ tömöttségével összehasonlíttatik, ezen képlet P szerint: P — — . . . . (I); p ’ amaz esetben pedig, mellyben a víznek és vele összehasonlított testnek átalános súlyaik egyenlők ; ennek tömültsége a következendő V alkat által fejezhető ki : D = — . . . . (II) emlékezetben tartván, miként d, p, v illetőleg a víznek, D, P, V pedig a vízzel összehasonlított testnek tömöttségét, átalános súlyát, és térfogatát jelenti. I. §. fP A tömöttség’ meghatározása D=\ — Vp 441) A vízben lemerülö szilárd test’ tömöttségét meghatározni. Akasztassák fel az említett test egy érzékeny mérleg’ csészéjének lefelé álló kampójára lóször, finom fonal, vagy huzal által ; a mérlegnek ismert nyomtatékokkali egyensúlyba hozásával tudva lesz P. Azután mártassék a lefüggö test lepárolgott vízbe, abban súlyának egy részét elvesztendi, mellynek nagyságát a lelóggó test fölölti csészére rakott nyomtatékok adandják. De ezen sulyveszte- ség nem egyéb, mint a bemártott test’ térfogata alatt létező viz’ súlya , vagyis p (434). Számokban tudva lévén mind P, mind p, véghez lehet vinni az elosztást. így például : ha egy darab ezüstnek súlya P = 480 szemer , sulyveszp íso tesége p = 47,5 szemer , lesz : D =.— = -----= 10,105; tehát tízszer, és V 47,5 105 ezredrésznyiszer sűrűbb az ezüst, mint a tiszta viz. 442) Vízben lemerülö, de a i'izet magába szívó szilárd test’ tömöttségét meghatározni. Ezt a levegőben megmérvén, h«gy tudassák P, addig hagyjuk a vízben állani, mig súlya többé nem növekedik, azután ismét megmérvén öt a levegőben , súlya’növekedését följegyezzük, legyen az = PJ. A beszivott viz’ súlya lészen — P‘ — P. Ha most a mérleg’ csészéjének kampójára függesz) képlet szerint.
