Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
343 tetvén, és a másik csészével egyensúlyba hozatván vízbe mártatik, súly vesztesége lészen p' ; melly valódilag csak a lest’ szilárd részecskéinek összes térfogata alatti viz’ súlyát, nem a viz’ likacsaiba beszivottét jelenti. Azon vízmennyiségnek tehát, melly a test’ egész térfogata alatt elférne, sulya lészen p =p‘ -f- P'— P ; és a P keresett tömöttség : D =■ -— ------p‘ 4- P1 — P Nyomjon például valamelly homokkő a levegőben P— 1100 sz., a víz beszhása után P' = 1122 sz., a vízben súlyából veszítsen p' = 473 sz. ; lesz a keresett tömöttsége : 1100 1100 D = ------------------------ — — = 2,222. 473+1122—1100 495 443) Vízben lemer ülő, de abban felolvadó szilárd test' tö- möttségét meghatározni. Méressék meg legelőször levegőben , hogy P sulya tudva legyen, azután bizonyos d‘ töinöttségü folyadékban, mellyben föl nem olvadhat ; ebben szenvedett sulyvesztesége legyen ja'. Állni fog a következő arány: P : p' z=D : d‘ ; és innét P-d‘ Egy darab salitrom nyom a levegőben P= 220 sz. ; borszeszben súlyából veait p‘ — 92 sz. ; a használt borszesz’ tömöttsége d‘ — 0,792 ; lesz a salitrom’keresett tömöttsége : 220 0,792 ü= --------------= 1,894. 92 444) Vízben lemer ülő, de kis darabokra tört szilárd test' tönöltségét meghatározni. Minekutána a darabokból álló test’ P suya a levegőben tett mérés állal megtudatott, akasztassák a darabkádat tartó csésze’ kampójára egy kisded tág szájú üvegedény, mdly vízbe merittetvén, hozassák a mérleg egyensúlyba. Azután a csészéből kivett test’ darabkái tétessenek a vízbe merített üvegedénybe ; abban súlyúknak egy részét elveszítik , mellynek p nagy- sigát az egyensúlyt helyreállító nyomtatékok adandják. Ezen esetben a keresett tömöttség lészen: P D = — P Ha több apró gyémántoknak átalános sulya P = 120. sz.; vízben vesztet súlyúk pedig p — 34. sz. ; töinöttségük lesz :
