Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
319 más nélkül meg nem történhetnék. Ezen igazság gyakorlatilag ugy is kimutatható, ha az egyenes üveg cső helyett minden irányban görbített vétetik, és az előbbi módon használtaik. Elméletileg pedig a folyadék’ felülete alatt létező részecskék’ minden iránybani egyenlő nyomatását abból következtethetni, miként a fekmentes felületű folyadéknak minden részecskéi egyensúlyi, azaz nyugvási állapotban vannak (421) ; már ezen nyugvási állapot lehetlen volna, ha azok minden irányban egyenlő nyomást nem éreznének ; mivel mozgékonyságuknál fogva szükségkép azon irányban gördülnének, mellynek ellenében kisebb volna a reájuk ható nyomás. 423) Nyugvó folyadéknak minden részecskéje minden irányban nyomatik a fölötte létező víz szál egész súlyával. Legyen ABCD (198. rajz) edényben víz, mellynek felülete mn. Ha ezen vízben képzelünk egy fekmentes EF lapot, és ezen lapban létező a vízrészecskét tekintetbe vesszük, nyilvános, miként az csak azon részecskék’ súlya által nyomatik lefelé, mellyek fölötte függélyes irányban, tehát ma vonalban léteznek ; mert ez a nehézségi erő’ iránya. A lefelé nyomott a vízrészecske továbbá ma víz szál’ súlyával hat az alatta létező vízrészecskére, melly áthatlan- sága miatt azon nyomásnak ellenszegül, azaz : ellenhat ; mivel pedig az ellenhatás mindenkor egyenlő a hatással (243), következik: hogy a részecske fölfelé is ma víz szál’ súlyával nyomatik. Végre az ma víz szál súlyával nyomott a részecske szerfölött nagy mozgékonyságánál fogva a függélyes nyomástól oldalvást is menekedni törekszik, és igy a mellette létező b részecskére akkora erővel hat, melly a reá nehézkedö függélyes ma víz szál’ súlyával egyenlő ; minthogy pedig a nyugvó folyadékban ezen törekvés daczára sem mozdul b felé, jele annak, hogy b részecske’ ellenhatása a részecske’ hatásához egyenlő ; ennélfogva a részecske oldalvást is épen akkora nyomást érez, a mekkorának függélyes irányban vagyon alája vetve. így tehát minden irányban a függélyesen reá nehezülő ma víz szál’ súlyával nyomatik. Mi a részecskéről bebizo- nyittatott, minden egyéb ugyanazon fekmentes lapban létező vízrészecskére is alkalmazható , ha mindjárt a közvetlenül függélye198. rajz.
