Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
320 sen fölötte nyugvó víz szál rövidebb is am víz szálnál. így b részecske úgy nyomatik minden irányban, mintha fölötte db = ma víz nyugodnék ; különben nem volna képes az a részecskére gyakorlott nyomással egyensúlyt tartani. 424) A nyugvó folyadékban képzett fekmentes lapra függőlegesen ható nyomás egyenlő a lap’ területének, folyadék’ függélyes magasságának, és fajsulyának szovozatához. Legyen a nyugvó vízben képzett fekmentes lap EF (199. rajz), ennek a pontja nyo- nyomatik am víz szál’ súlyától (422), mit jelenthetni hs kitétellel, ha t. i. h képviseli a nyomó víz szál’ hosszát, vagyis a víznek EF lap fölötti függélyes magasságát , mellyet az a pontra nehezkedö víz’ részecskéi képeznek, s pedig a folyadék’ fajsu- lyát jelenti. Úgy de EF lapnak a többi egyes pontjai is ugyanakkora víz szál súlyával nyomatnak ; az egész lapra működő nyomás tehát kikerül, ha az egy pontra ható nyomás = hs annyiszor vétetik, a mennyi pont vagyon az EF lap’ területében, azaz, ha hs szoroztatik az EF lap’ területével, ezt egy betűvel nevezvén /■-nek, lesz az egész nyomás n = fhs• így például : ha f = 4Q', h==6', s pedig, ha az edényben létező folyadék, víz, egy köbláb alatt = 56,4 ff (31. 1) lészen: n = fhs = 4.6.56,4= 1353,6 ff. Jegyzék. Mondottaknál fogva a folyadéknak minden fekmentes rétege annál nagyobb nyomásnak lévén alája vetve , minél nagyobb a fölötte létezőnek magossága, méltán kérdezhetni : nem sürübbek-e a folyadékok’alantabb rétegei a felsőbbeknél? Ezen kérdésre legalaposabban a folyadékok’ össze- nyomhatósága iránt Perkins és Oersted után Coliadon és Sturm által lett kísérletek nyomán felelhetni. Ezek t. i. a folyadékok összenyomhatóságá- nak kikutatása végett egy piezometer nevű, és a 200-dik rajzban ábrázoltat üvegcsőt használtak, melly felső végén a-nál tölcsér formára, alsó végén pedig 6c henger- idomú edénykévé alakítva lévén a és c pontok közti részében egyenletes üregű , és fél milliméterekre osztott léptékkel vagyon ellátva. Ezen cső, miután a léptéknek legfelsőbb rovatáig vízzel vagy egyéb nyomás alá teendő folyadékkal megtöltetett, és a-nál beleeresztett higanycseppecske által elzáratott volna , beállíttatik egy erős, hengeralakú , és vízzel töltött AB üveg edénybe egy hévmérövel, és de üvegcsövei együtt, melly d végén beforrasztva , e nyílt végével pedig higanyt tartalmazó edénykébe illesztetve magában levegőt tartalmaz , és a létrehozott nyomás’ nagyságának a mellette levő fg léptéken megmutatására alkalmas eszköz (miként ez az alább elöadandókból
