Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
311 180. rajz. végre teljesen megnyugszik. Ezen rezgések nem fekszenek mindig egy síkban, hanem a vessző’ oldalainak különböző rugalmasságához , és a vesszőre gyakorlott hajtás , vagy ütés’irányához képest, vagy kör, vagy kerülék, vagy más görbiiletüek. Tisztán, s mulattatólag láthatni ezt, ha Wheatstone után egy megerősített, és fölső végén fényes gombbal ellátott kötőtű alakú aczélvesszö , nap-, vagy lámpa-fénytől megvilágositva, rezgésbe hozatik. Annak fényes gombja nagyon 'különböző és jóL észrevehető görbületeket ir le. 181. rajz. A _---------------—h 1S2. rajz. H «i 183. rajz. 412) A vesszőknek imént leirt rezgése a legegyszerübbik • az még több módosításokkal is véghez mehet, nevezetesen : a) A mind a két végén megerősített (181. rajz); b) Egyik végén megerősített , másikán megtámasztott (182. rajz); c) Mind a két végén megtámasztott vessző (183. rajz) keresztrezgéseit húr módjára végzi, azon különbséggel, hogy a megtámasztott végeknél nagyobb kitéréseket képez, mint a megerősítetteknél, mi az illető rajzokban is jelentetik. rf) Egyik végén megtámasztott, és hosszának % részére eső C pontnál fogva tartott vessző (184. rajz), ezen pontban rezgési csomót képez. e) Ha AB vessző (185. rajz) végeitől egész hosszának yt részére eső C és D támaszokon fekszik, keresztrezgésekor ezen pontokban rezgési csomókat 184. rajz. 185. rajz. __________A....... ■' -...................