Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
312 képez. A vesszők’ rezgési csomóit sokszor szemmel is észrevehetni, vagy ha lapos fölületüek, reájuk hintett száraz fövény által láthatókká tehetni, mihelyt hegedüvonóval rezgésbe hozatnak. Jegyzék. A közepe táján meggörbített rugalmas vessző rezgésekor, legalább is két rezgési csomót képez , mellyel; egymáshoz annál inkább közelebb esnek , minél nagyobb a köztük létező görbület, valamint ezt 186-dik rajzból láthatni. Ha pedig a meggörbített vessző karika-alakú , az rezgésbe hozatván 4, 6, 8 egyenlő részre oszlik, s ugyanannyi rezgési csomókat képez (187. rajz). 186. rajz. 187. rajz. 413) Mi a vesszők’ rezgéseinek számát illeti, az mind elmélet, mind tapasztalás szerint két egyenlő hosszúságú, egyanyagú, és egyik végen megerősített vesszők közül, a kétszer vastagabbikban kétszer nagyobb, mint a másikban ; egyenlő vastagságú, de különböző hosszúságú vesszők közül pedig a kétszer hosszabban négyszer kisebb , azaz : D d A: n = V' ¥’ D és cí-vel a vesszők’ vastagságát, L és /-el azoknak hosszúságát jelentvén. Jegyzék. A szalag-alakú vesszőknek kisebb , vagy nagyobb szélessége a rezgési számokra semmi befolyással sincs ; mert egyenlő vastagságú, és csak egymás mellé helyzett vesszők gyanánt tekinthetők. Ha a vessző rezgésekor egy vagy több rezgési csomót képez , részeinek rezgési száma nagyobb lesz, mintha csomó nélkül rezegne ; de a csomó nélkül rezgő vesszőnek rezgési száma a csomókkal rezgő vesszőnek rezgési számához nem áll oily egyszerű viszonyban , minő az egész húr, és csomókkal rezgő húr' rezgési számai közt létezik. (Lásd ezekről: Baumgartner's Naturlehre 18Í2. Seite 299. — F e cliner' s Repertor. Seile 272). 414) A vesszők’ hosszrezgései. Ha elegendő hosszúságú, ru- gonyos vessző, például üvegcső, vas, réz, vagy fa páicza megnedvesített, vagy gyántaporral behintett posztódarabbal hosszmentében dörzsöltetik, vagy a végén kemény testtel, például kulcsosai megüttetik, hosszrezgésbe jő, és ez által többnyire igen magas
