Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
310 ..Vi.-v pk 2 oqtmegrövidítve t: t‘ = y i : y i. Mivel a rezgési idők a rezgési számokkal visszásán aránylanak , még lesz : n : n‘—y~ /i . y l . azaz : a keresztrezgési idő , úgy viszonylik a hosszrezgési idöhez, mint a húr- hossznak négyzetes gyöke , a feszülés állal okozott hossznövekedés négyzetes gyökéhez ; ellenben : a keresztrezgések’ száma úgy viszonylik a hosszrezgések’ számához , mint a feszülés által okozott hossznövekedésnek négyzetes gyöke, a húr’ hosszának négyzetes gyökéhez. II. Jegyzék. A hurok kereszt-, és hosszrezgéseken kívül csavar-rezgéseket is tehetnek. Ugyanis, ha az egyik végén fölakasztott, másik végén megterhelt húron hossza körül tekerintés tétetik, az magára hagyatván egymást fölváltó, ellenkező irányú tekeredéseken megy által, mit a reá függesztett súly ide s oda forgásán észrevehetni. — Ide tartozik a sodrott zsinegeknek és fonaloknak le és föltekeredése is , midőn reájuk valamejly súly fiiggesztetik. 410) Mi a kifeszített hártyákat illeti: azok ha szalag-alakuak, mind keresztben, mind hosszában, a húrokról előadott szabályok szerint rezgenek, azon csekély különséggel mégis, hogy rezgési csomóik nem pontokat, hanem vonalokat képeznek. A minden irányban kifeszített hártyák pedig néinelly rezgésekben a húrok" szabályait követik, másokban ellenben a rezgő táblákhoz hasonlítanak , mellyeket a következő czikkben tárgyalandjuk. Jegyzék. Ámbár a húrokban , és hártyákban előforduló rezgések’ nemei nagyobb értelmesség okáért itt elkülönzötten tárgyaltattak ; mindazáltal megtörténhet , hogy ugyanazon húr , egy időben különnemű rezgéseket végezzen, így a haladó keresztrezgés is, szorosan véve, kereszt- és hosszrezgésből áll. II. Czikk. A vesszők’ és lemezek’ rezgéséről. 411) A vesszők' keresztrezgése. Ha valamelly rugalmas, például aczélból készült AB vessző 180. rajz) A végénél szorittyúba foglaltatván természetes helyéből AC helyzetbe hajtatik, az magára hagyatva azonnal nyugvási állapotba nem jöhet, hanem a 405-dik szám alatti értelmezésnél fogva majd AD, majd AC helyzetek felé folytonosan kisebbedé kitéréseket, azaz : keresztrezgéseket tesz, mig
