Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
299 mitulen metsző, és szúró eszközeink, úgymint: véső, kés, olló, fúró, ráspú, fejsze, kard, tő, szeg, ár, sőt az állatok’ fogainak is éle, vagy hegye nem egyéb, mint az éknek módosulata. 402) Az erő, és tehev' nyugtani viszonya az ékben. Minden ellenhatás, melly az éknek valamelly test’ részei közé juthatását gátolni törekszik, Q teher gyanánt tekinthető. Minthogy ez az éknek mind a két oldallapjára egyszerre hat, legyen q az egyik, és q‘ a másik oldallapra ható része, minélfogva lészen q-\-q‘ = Q. Az ék’ hátlapjára alkalmazandó P erő hasonlóképen p és p' részekből állani gondoltatik úgy, hogy p-\-p‘=P. Ennek a Q teherhezi nyugtanos viszonya az ékben igen sokféle lehet, a mint az egyiknek vagy másiknak halasi iránya különböző. Itt csak azon eseteket tárgyaljuk, mellyekben p és p‘ erők az ék’hátlapjára merőlegesek, az ék’ oldallapjára működő q és q‘ ellenállások pedig vagy egyenköziíek az ék’ szélességével, vagy annak oldallapjaira merőlegesek. a) Midőn q és q‘ ellenállások (171. rajz) az ék’ AB szélességével egyenköziíek, p és p1 erők pedig annak hátlapjára merőlegesek, akkor az éket alapjaikkal összetett ADC és BDC lejtők gyanánt lehet tekinteni, mellyeknek egyikére p és q, másikára pedig p' és q‘ erők működnek, Minek következtében az ék’ ADC felére, mint lejtőre 396-dik szám alatti tantételt alkalmazván áll: p : q = AD : DC ; honnét p-DC = q-AD. . . (a) hasonlóképen az ék’ BDC felén is álland : p1 : q* = DB : DC, és innen p‘ ■ DC = q1 • DB......................(0, («) és (i>) egyenleteket összeadván lészen : p ■ DC-\-p‘ ■ DC = q • AD-\-qt • DB ; AB ezen egyenlet’ egyik tagjában DC-1, másikban AD=DB = közös £ szorzóul kivevén, lészen : AB (p+pO cc=(,+?o ugyde p-j-p1 = P, és q-\-q‘ = 0-hoz ; tehát helyettesítvén áll :
