Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
277 de a lenyomott a pontnak támaszponttól! am távolsága , aránylag nagyobb a fölemelt b pontnak bn távolságánál, és igy a róla függő teher is nagyobb nyomatéivá a b pontról függő teher’ nyomatékénél. Egészen máskép áll a dolog, ha AB mérlegrud’ (139. rajz) C támaszpontja valamicskével AB vonalon fölül létezik ; mert ebben, a mint A pont a-ba nyomatik , annak C ponttóli am távolsága aránylag kisebb lesz a fölemelt b pontnak bn távolságánál ; tehát ha egyenlők volnának is az a és b pontokból függő terhek, b pontból függő mégis nagyobb nyomatékkai birand, és igy be kart mindaddig lefelé készteti, mig nem lesz am = 6w, mi csak a mérlegrud’ vizirányos helyzetében lehetséges. Ha pedig a pontból függő teher valamivel nagyobb volna a 6 pontból függő tehernél, amaz csak addig fog sü- lyedni, mig emennek aránylag növekedő bn távolsága amannak túlsúlyát nem pótolandja. — Azonban nagyon káros volna C támaszpontot AB vonalon fölül kelleténél magosbra tenni ; mert igy a mérleg lustává vagyis érzéketlenné válnék. A mérleg’ érzékenysége tekintetéből megjegyzésre méltó , hogy az annál nagyobb , minél hosszabb a mérleg’ rudja , minél kisebbek a róla függő terhek, és magának a mérlegnek súlya, és még minél kevesebb C támaszpontnak AB vonalon fölüli emelkedése. Kívánatos , hogy a pontosabb mérésekre alkalmazandó mérleg a reá rakott tehernek legalább is ÿ6oooo-nyi részét még megérezze. 139. rajz. nr........... ✓ : / ; űZ.........j m 140. rajz. Dog. b) Mázsa nagyobb terheltnek meghatározására használtatni szokott két egyentelen karral biró emeltyű (140. rajz) ; mellynek rövidebb karjára a megmérendő Q teher, hosszabbikra pedig nehány fontnyi ide s tova mozdítható Pmértéksuly, vaskörte akasz- tatik. Hogy általa a mérés szabályosan történjék, a mérleg’ tulajdonságairól mondottakon kívül szükséges , miszerint BC kara rovatokkal .AC-hez egyenlő részekre felosztva legyen , és AC karra akkora súlyú serpenyő, kosár vagy egyéb súly függesztes- sék, melly a hosszabbik karral sulyegyent tartani képes. Ha illyféle mázsának serpenyőjére helyzeti Q teherrel r körte egyensúlyt tart, például: a 10-dik rovaton, ezen aránynál fogva P: Q—l: 10, lesz: Q=\0P; ha P=2ö,lesz: Q—\0'2 — 2Q'it. Azonban a mázsák ekképen ritkábban szoktak készíttetni ; közönségesen a hosszabbik kar rovatai csak tapasztalati utón jegyeztetnek föl, t. i. felakasztván a rövidebb karra például 10 fontnyi terhet, az önkényes súlyú körte azon helyre mozdít- tatik, mellyben a felakasztott teherrel sulyegyent tart; ezt megjelelvén a
