Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

278

rövidebb karra újonnan 10 fontnyi teher tétetik, a körte pedig tovább huzatik. mig az egyensúly ismét elő nem áll. Ha már most a körtének előbbi, és utóbbi állása közt létező tér például 20 egyenlő részre rovatoltatik , és a rovatolás a kar’ végéig folytattatik, az első vonal 10 fontot, második 10-f‘/;, harmadik 11, negyedik 11-f'/2 fontot és igy tovább fog jelenteni. Illy féle mázsának többnyire két támaszpontja van , egyik D a teher’ pontjához közelebb , másik C attól távolabb esik , ez a kisebb , az a nagyobb terhek’ mérésére szolgál, s azért illyen mázsának egyik fele könnyű, másik nehéznek mondatik.

383) Összetett emeltyű. Némellykor czélszerii lehet több egyes emeltyűt egymással úgy összekötni, hogy az egyik szélső emeltyűre haló erő a másik szélsőre alkalmazott teher ellen a közöttük létező emeltyűk által működjék; illy módon létrehozott emeltyű- rendszer összetett emeltyű nevet visel, és a 141, és 142. rajzokban látható. Ebben a P és Q közti nyugtani viszony’ feltalálása vé- 141. rajz. 142. rajz.

gett előbb minden egyes emeltyűre működő erők’ nyugtani viszonya lészen meghatározandó; azután az egyes nyugtani viszonyoknak összetétele által előáll az egész emeltyű-rendszert illető keresett viszony. Ugyanis midőn az első emeltyűnek A pontja (141 és 142. rajz) P erő által lefelé vonatik, annak B pontja, és az ezzel összekapcsolt második emeltyűnek D pontja bizonyos P‘ nagyságú erővel fölemeltetik ; de D pontnak fölemelkedésével a második emeltyűnek F pontja, és az ezzel összekötött harmadik emeltyűnek G pontja 141 rajzban lefelé, 142-ben pedig fölfelé valamelly P" nagyságú erővel mozdíltalik, és igy mind a két rajzban jelentett Q teher fölemeltetik. Ezen értelmezésnek előrebocsátása után áll : P: P‘ —BC: ÁC=1: 2.

F: P“ = FE: DE=1: 2.

P": Q= IH: GH = i : 3.

P: Q = BC.FE.IH: AFDRGlf^fTl2;