Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

272

létező erő és teher megfordított viszonyban állnak az emeltyűnek illető karaival.

Ha pedig P és Q erők (128. és 129. rajzok) AB emeltyűre ferdén hatnak: akkor P erő’ irányára C támaszpontból bocsátott

128. rajz. 129. rajz.

merőleges leend CE, Q irányára bocsátott pedig CF; tehát az előbbi szám szerint álland: P: Q = CF: CE.

Az erő’ irányától, és emeltyű AC karától képzett szögletet «-nak, a teher’ irányától, és BC kartól képzettet pedig /í-nak nevezvén, ACE A-ben áll :

CE: AC=sina: 1, és innen CE: = AC.sina;

hasonlóképen a BCF A -ben áll : CF: BC=sinß: 1 ; honnét

CF= BC.sinß;

ezen értékeket kellően helyettesítvén, lesz :

P: Q = BC.sinß: AC.sina . . . (III)

azaz : a ferdén ható és egymással egyensúlyt tartó erő, és teher minden rendű emeltyűben megfordított viszonyban áll a mindegyikét illető karnak, és működési szöglet-keblének szorzatával.

379) Ha az A és B pontokra (130. és 131. rajz) P, és Q erőt, és terhet alkalmazva gondoljuk, és az emeltyűt C támaszpontja 130. rajz. 131. rajz.

körül mozgásba tétetni képzeljük, a különben egyensúlyt tartó erők bizonyos tért Írnak le, nevezetesen mig P, Aa tért, addig Q Bb tért végez el. Minthogy ACa és BCb kördarabok hasonlók, áll :

BC: AC—Bb: Aa, vagy nevezvén Aa-1 S-nek, Bb-1 pedig s-nek, lesz : BC: AC=s: S; úgy de