Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
271 a mint vagy a teher, vagy az erő van közelebb a támaszponthoz, azért három rendű emeltyűt lehet megkülönböztetni. Első-rendű emeltyűkhez tartoznak a kétkarú emeltyűk, ezekben C támaszpont P erő és Q teher’ támadáspontjai közt van (125. rajz); másodrendű emeltyűkben a teher van az erő, és támaszpont között (126. rajz); harmadrendű emeltyűkben pedig az erő van a teher, és támaszpont közt (127. rajz). 377) Erő és teher' nyugtani viszonya az emeltyűben. Ha az emeltyűt egy sulynélküli merevény, és egyenes vonal gyanánt tekintjük, akkor a reája ható erő, és teher’ nyugtani viszonyát bár- melly rendű emeltyűben igen könnyű föltalálni. Mert az emeltyűben egyensúlyt tartó P erő és Q teher ollyféle erők gyanánt vétethetnek, mellyeknek a mozdulatlanul összekötött támadási pontokra gyakorolt hatásaik egyensúlyban vannak. Ezen egyensúlyi állapotban mind P mind Q egész nyugtani nyomatékával törekszik az emeltyűt támaszpontja körül megfordítani ; minthogy azonban egymás ellen gyakorolt törekvéseik sikeretlenek maradnak, világos : hogy nyugtani nyomatékaik egyenlők; de bármelly erő’ nyugtani nyomatéka nem egyéb, mint az erőből és támaszponttóli távolságából keletkezett szorzat ; ha tehát P és Q erőknek támaszponttóli távolságát, vagyis a támaszpontból mindegyik irányára bocsátott merőlegest illetőleg p és q betűkkel átalánosan jelentjük, áll e következő egyenlet : Pp = Qq, és ebből : P:Q = q:p . . . (I); azaz : minden rendű emeltyűnek egyensúlyi állapotában az erő és teher megfordított viszonyban vannak a támaszponttóli távolságokkal ; vagy ha mondani tetszik : a támaszpontból irányaikra bocsátott merőlegesekkel. 378) Az erő és teher közt imént föltalált nyugtani viszonyt az emeltyű’ karjai által is ki lehet fejezni. Ugyanis midőn az erő és teher AB emeltyűre (125, 126, 127. rajzok) merőlegesen hat; akkor C támaszpontból P erőnek irányára bocsátott merőleges 1 összeesik az emeltyűnek AC karával, Q erőnek irányára bocsátott merőleges pedig BC karral ; áll tehát : P:Q = BC:AC . . (II); azaz : az emeltyűre merőlegesen ható és egymással egyensúlyban
