Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
270 erő és teher'’ nyugtám viszonyának neveztetik. Miként az erőmüvek' hatásával kellően megismérkedhessünk, legelőször az egyszerű erőmüvekben keresendő lészen az erő, és teher közt létező nyugtain viszony; annak feltaláltával azonnal kitűnik, mekkorának kell P erőnek lenni, hogy az erőműre ható Q teher ne csak nyugvásban tartassák, hanem mozgásba is tétessék ; mert minél nagyobb lészen a mozdító erő annál, mellyet az említett nyugtani viszony kívánna, annál sebesebb mozgásba hozatik az erőmű, és a vele összekapcsolt teher. 375) Az erő és teher’ nyugtani viszonyának könnyebb meghatározása végett, minden erőmű úgy szokott tekintetni, mintha részei súlytalanok, súrlódás nélküliek, és mind közeg, mind a talán rajta létező köteleknek ellenállásától mentek volnának, tehát mintha az erőmüvet mozdító erő csupán csak a teher’ hatása ellen működnék. Minthogy azonban az említett mozgási akadályok vagy mind, vagy nagyobb részint minden erőműben szükségképen előkerülnek, az azokkali egyensúly-tartásra megkivántató erő különösen lészen meghatározandó. I. Czikk. Emeltyűről. 376) Minden merevény egyenes vagy görbe rúd, mellynek 125. rajz. valamelly pontja támasz állal akkép van megerősítve , hogy A CB többi részei a körül szabadon mozoghatok, emeltyű nevet visel. Emeltyűnek különpontjaira az erő, és teher úgy alkalmaztatnak , hogy azt ezeknek mindegyike a támaszpont körül megforditni törekszik. Midőn a támaszpont az erő, és teher’ megtámadási pontjai köztt van, kétkarú , különben egykarú emeltyűnek mondatik. Mivel az egykarú emeltyű ismét kétféle,
