Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
264 léczekböl, hogy végeik az asztal’ párkányán túl kiálljanak. A léczek’ végei közt egyik felül egy, a tengelye körül igen mozgékony e csiga, másik felül pedig egy forgékony f henger látható. — Ezen készület használatakor a léczekre tétetik, azon anyagból készült B lap, melly a reá helyzett C testnek mintegy padlóul szolgál. Végre C testre két zsineg köttetik, mellyeknek egyike e csigától tartatván mérleg-csészét visel, másika f hengeren feküdvén lelóg, s a végre szolgál, miként a csészében létező súly által előre vont C test, ismét visszahuzathassék. Ha már ezen készülettel bizonyos anyagú C és B testeknek egymás közti súrlódásuk volna meghatározandó, akkor az e csigáról lógó mérleg-csésze mindaddig terheltetnék, mig C test, B padlón csúszni kezdene, azután a csésze, és belerakott nyomatékük’ súlyát C test’ súlyával elosztván, előáll egy tört szám, melly nem egyéb mint a C és B testek közt tapasztalt súrlódásnak úgynevezett velejárója, s jelenti azon viszonyt, melly a súrlódás’ meggyőzésére szükséges erő, és a C test’ súlya közt, vagy átalá- nosban mondva a C testre ható nyomás közt létezik. Ezen utón Coulomb, a mint majd egy, majd külön anyagú C és B lapokat használt, s azokat majd szárazon, majd kenetten kisebb, vagy nagyobb nyomás alatt különböző sebességekkel alkalmazta; akként egymástól nagyon elütő velejárókra talált. így hársfa fölött szárazon mozgó hársfára = 0,4, megkenve = 0,097 ; vas fölött szárazon mozgó rézre = 0,17, megkenve =0,091-nyi a surlási velejáró. Az egyenes lapok közt tapasztalt súrlódás jóval is nagyobb annál, melly az agy, és tengely közt létezik ; mert az ezek közt talált súrlódás’ velejárója csak % részét teszi ha kenetlen a tengely, és V16 részét ha kenett, a lapok közti súrlódás’ velejárójának. —Azonban a súrlódás’ nagyságának illy különbözősége mellett is nem sokat hibázunk, ha az egymás fölött mozgó, s középszerűen megsimított kemény fáknak surlási velejáróját J-3-hez tesszük egyenlőnek. Ha a surlódó test’ fontokban jelentett súlya az öt illető súrlódási velejáróval szoroz- tatik, az eredeti szorozat magát a súrlódás’ nagyságát szintén fontokban adandja. 123. rajz.
